Szocrelatív – Erdélyi magyar művészet 1945–1965 között címmel nyílik meg pénteken a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum felújított Lovag-, illetve Tolerancia Termében az Erdélyi Művészeti Központ (EMűK) újabb, immár harmadik kiállítása.
2013. szeptember 19., 18:292013. szeptember 19., 18:29
A megnyitón beszédet mond Répás Zsuzsanna magyarországi nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, a tárlat anyagát pedig Székely Sebestyén György kolozsvári művészettörténész méltatja.„A tárlat a kommunizmus első két évtizedében zajló művészeti élet áttekintésére és értékelésére vállalkozik úgy, hogy a kiállított műtárgyak által érthetővé váljon az adott kor hatalmi-kulturális közege. Mintegy ellenpólusként ugyanakkor kísérletet tesz arra is, hogy a történelmi meghatározottságtól teljesen független, mindenkor érvényes szociális és művészeti vonatkozásokat fedjen fel. A manipulatív, korlátozó kultúrpolitikai nyomás alatt dolgozó képzőművészek munkái a szocreál viszonylagosságát mutatják: a kényszerű lepel alól minduntalan felsejlik az örök emberi vonás, amely a jövő nemzedékek érdeklődésére is számot tart” – olvasható Bartha Zonga muzeológus ismertetőjében.
Az eseményen bemutatják a tárlat kurátora, Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész a kiállításéval azonos című tanulmánykötetét, amely részletesen foglalkozik a korszak politikai hátterével is. A tárlat anyagát erdélyi közgyűjteményekből kölcsönözték Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Csíkszeredából, Székelyudvarhelyről, Nagyszalontáról. A kiállító művészek között van Abodi Nagy Béla, Benczédi Sándor, Bene József, Bordi András, Fülöp Antal Andor, Gy. Szabó Béla, Kosztándi Katalin, Kosztándi Jenő, Mattis-Teutsch János, Márton Árpád, Miklóssy Gábor, Mohy Sándor, Nagy Albert, Nagy Imre, Plugor Sándor, Puskás Sándor, Szervátiusz Jenő, Szopos Sándor, Vetró Artúr. Az Erdélyi Művészeti Központ tavaly alakult, feladata a kallódó életművek felkutatása és megmentése, a nyugatra irányuló műalkotások helyben tartása, a tudományos munka segítése, az erdélyi művészeti élet feltérképezése és a kanonizációs rend felállítása.
Nagyszabású jubileumi tárlattal ünnepli fennállásának 95. évfordulóját a Barabás Miklós Céh: a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Bánffy-palotában megnyílt kiállítás 250 művész alkotásaiból válogat.
Udvari-Kardos Tímea, kolozsvári születésű színésznő a Kenyeres Bálint új kisfilmjében nyújtott alakítása révén jutott el az idei cannes-i filmfesztiválra.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt hat előadással is bekapcsolódik a programsorozatba: három saját és három vendégelőadással.
A kincses városbeli Bölcsészkar árnyas kertjébe várják az érdeklődőket interaktív, műhely-jellegű tevékenységekkel a Napsugár és Szivárvány gyermekirodalmi lapok szerzői, illusztrátorai a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.
Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.
Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.
Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
szóljon hozzá!