2010. január 11., 10:502010. január 11., 10:50
A Szilágyság hetilap – sok erdélyi újsághoz hasonlóan – mostanában lett húszéves, azonban mint Józsa László főszerkesztő kifejtette, a lap már 1883-ban megszületett, 1944-ben azonban teljesen megszűnt. Pedig a két világháború között még virágzott az ottani sajtó: csak Szilágysomlyónak nem kevesebb mint tizenhárom magyar és román lapja volt, még egy színikritikai kiadvány is megjelent – tudtuk meg a főszerkesztőtől.
Amikor aztán az 1989-es rendszerváltás után újraindult a Szilágyság, a tömeges kivándorlások miatt az egész megyében tulajdonképpen egyetlen magyar újságíró maradt, Fehér László. Mint ő maga elmesélte, a kezdetekkor a legkevésbé sem mentek simán a dolgok: először a román lapban jelentetett meg egy magyar nyelvű oldalt, majd sikerült aztán egy önálló, kétoldalas magyar újságot összehozni.
Anyagi és technikai okai is voltak a nehézkes indulásnak. „Még magyar szedőnk sem volt a nyomdában, egy magyarul úgy-ahogy beszélő román ember látta el ezt a feladatot, ékezetes betűkkel pedig egyáltalán nem rendelkeztünk” – emlékezett vissza Fehér László, aki 1992-ig vezette a lapot, majd ezt a munkát 1995-ben vette át Józsa László. A Szilágyságot most is egyetlen alkalmazottként szerkeszti hetente tizenhat oldalon, a többi munkatárs cikkdíjért dolgozik.
Fehér eközben létrehozta, és azóta is működteti a Hepehupa című kulturális folyóiratot, amelyben történelmi, irodalmi, néprajzi írások, tanulmányok, valamint vers és próza jelenik meg – a szerzők pedig honorárium nélkül dolgoznak. A Várad szerkesztőségében több, régóta Bihar megyében élő szilágysági hallgatta a beszámolókat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok