Benkő Levente, a hadinapló szerkesztője felolvas a könyvbemutatón
Fotó: Pap Melinda
A történelem személyes szintű megközelítését tárja az olvasók elé Kolozsváron a vasárnap délután záruló 7. Adventi Könyvvásár. A Vallásszabadság Házában hadinaplót, börtönbeli visszaemlékezéseket és mítoszromboló történeti munkát is bemutattak.
2019. december 15., 14:102019. december 15., 14:10
2019. december 15., 14:272019. december 15., 14:27
Impozáns helyszínre, a kolozsvári Vallásszabadság Házába várják a könyvbarátokat a 7. Adventi Könyvvásárra. Az Idea Könyvtér által szervezett vásáron felnőtteknek és gyerekeknek szóló kiadványokból egyaránt lehet válogatni, de több újdonságot is bemutattak.
A csütörtökön kezdődött és vasárnap délután záruló vásáron kilenc standnál kínálnak megvételre könyveket zömében erdélyi kiadók, könyvüzletek, több mint kétezer kiadvány közül lehet kiválasztani a karácsonyfa alá valót.
Értékes ajándék lehet a Zúgott a Dnyeszter partja – Ujházy Sándor emlékei a Nagy Háború galíciai harctereiről című, a Tortoma Kiadónál napvilágot látott kiadvány, melynek a bemutatója is különleges volt.
Andris kedveli a háborús könyveket, így az első világháború kapcsán is számunkra, felnőttek számára furcsán ható kérdések foglalkoztatják, például az, hogy melyik volt a legjobb lőfegyver.
Könyvkínálat a Vallásszabadság Házának emeleti termében
Fotó: Pap Melinda
A tartalékos hadnagyi rangban a császári és királyi egri 60. gyalogezredben szolgáló, civilben amúgy tanító, festő-grafikus
Mivel alapvetően a második világháborút, azon belül pedig a fogságot megjárt katonák visszaemlékezéseit gyűjti, évekig rá sem nézett, míg 2014-ben, az első világháború centenáriuma kapcsán eszébe nem jutott. Kézenfekvő volt, hogy a baróti Tortoma Kiadónál adassa ki, mely két sorozatot is szentelt annak, „hogy az ember hogyan élte túl a háborút”.
Amikor meglátták az első sebesülteket, holtesteket, a gránátszilánkok által szétroncsolt testeket, a hazájukért hadba vonult katonák belátták: a háború nem játék.
Ahány hadinaplót olvasott, mindenikben van rész, melyben a közkatona kimondja: elege van a háborúból, nem róla szól, az uralkodók játéka.
A lövészárkok sokszor tele voltak ürülékkel, tetemekkel, nem volt idő eltemetni a halottakat, folyamatosan harcolni kellett. Miközben késett az ellátás, a katonák napokig éheztek, nem volt ivóvizük, így fizikai erejük sem. A lőszer is gyakran elfogyott, ilyenkor szuronyrohamokat rendeltek el, vagy kézitusára mentek. „Azoknak, akik háborúkat indítanak, fogalmuk sincs, milyen egy háború” – fogalmazott Benkő Levente.
Benkő Levente dedikálja a kötetet az őt faggató 5. osztályos Püsök Andrisnak
Fotó: Pap Melinda
Kár, hogy szökésének története hiányzott a naplóból, 1916-ban fogságba esett, ahonnan sikerült megszöknie, több mint 2000 kilométert jött Moszkvától Magyarországig. Az orosz fogságban töltött karácsonyról is szívhez szólóan ír, Benkő Levente az adventre való tekintettel ezt a részletet olvasta fel. Kiderül, hogy „mindenki kapott egy kis csekélységet”, az orosz őrök, „muszkák” is,
Az adventi könyvvásár nagy érdeklődésre számot tartó kiadványa Lucian Boia román történész új kötetének magyar fordítása: Az ókori Dáciától a nagy egyesülésen át a mai Romániáig címmel a Koinónia Kiadó sorozatában jelent meg. A fordítóval, Rostás-Péter István újságíróval dr. Lőnhárt Tamás történész beszélgetett. A Boia által tudatosan művelt mítoszrombolás kapcsán elhangzott:
ennek híján a jövőről alkotott tervek is hibásan szövődnek.
Fotó: Pap Melinda
Ujházy hadinaplójához hasonlóan szubjektív beszámoló Csiha Kálmán volt erdélyi református püspök Fény a rácsokon. Emlékiratok című visszaemlékezése a kommunizmusbeli börtönévekről, illetve Kemény Zsigmond író, politikus naplója, melyet Benkő Samu művelődéstörténész szerkesztett kötetbe.
Több mint kétezer kiadványt kínál a csütörtökön kezdődő, négynapos Adventi Könyvvásár, amely a kolozsvári Vallásszabadság Házában várja az érdeklődőket – mondta el a Krónikának Eszenyei Katalin, az Idea Könyvtér munkatársa.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
A 80 éve született, 2021 februárjában elhunyt, Kossuth-díjas Farkas Árpádra emlékeznek a költészet napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, valamint a Hargita megyei Székelyszentmiklóson, ahol a költő a gyermekkorát töltötte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!