2009. április 15., 10:162009. április 15., 10:16
A világhírű mesemondót a csíkszentdomokosi Kedves Norbert és a kápolnásfalusi Csíki Róbert előadása nyűgözte le, annak ellenére, hogy a két fiú neve nem szerepelt a verseny három legjobbja között. „Őket ketten sokáig hallgatnám, mert valami olyan régiség van bennük, amit a néprajzosok reflektorral keresnek. Nem igazán színpadi alkat egyik sem, de ha beoltják őket egy kis lázzal, színpadi mondanivalóval, akkor a mesemondás csúcsteljesítménye hozható ki belőlük” – hangoztatta Berecz András a két fiatalemberről, akiket szívesen maga mellé venne akár a színpadra is.
Berecznek főleg a két fiatalember nyílt és zárt e hangzója tetszett, amiket, mint mondta, az anyaországban már alig lehet hallani. Ezenkívül az előadásmódjukban, a gesztusaikban is talált olyan elemeket, amik a hajdani fonók nagy mesemondóit idézték. „Ezek olyan szempontok, amikre csak a több évtizede mesélő mesemondó figyel, nem is próbáltam befolyásolni a zsűritársaimat, hogy figyeljenek erre” – szögezte le Berecz, aki viszont a verseny végén fontosnak találta, hogy fotót készítsen a két felfedezettjével.
A két fiatalember az elismerést meglepve fogadta, mint mondták, nem is remélték, hogy ennyire mély benyomást keltenek egy elismert mesemondóban az előadásukkal. „Berecz András elismerése felér az első díjjal, ugyanakkor arra kötelez, hogy komolyabban figyeljek oda, amikor megint mesemondó versenyre jelentkezem” – fejtegette a Krónika kérdésére Kedves Norbert, aki pironkodva vallotta be, hogy nem sokat készült a versenyre, hanem igyekezett saját szavaival, érdekesen elmondani a tanult szöveget.
Csíki Róbert ezzel szemben igyekezett az otthoni családi ünnepségek nagy mesélőit megidézni előadásmódjában, de ő is furcsállotta, hogy éppen ezt találta annyira értékesnek az előadásából Berecz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok