2012. augusztus 22., 22:122012. augusztus 22., 22:12
Az egykori Kerepesi úti (a mai Rákóczi út 1. szám alatti) telken 1835-ben kezdték építeni az első pest-budai állandó magyar nyelven játszó színházat, amely 1837. augusztus 22-én nyílt meg Pesti Magyar Színház néven. 1840-től Nemzeti Színházként működött.
Az évfordulón a számos vendéget – köztük Fülöp Zsigmondot, Moór Mariannát, Rátóti Zoltánt, Rubold Ödönt, Tokody Ilonát, Vidnyánszky Attilát – Szakonyi Károly író, az MMA Színházművészeti Tagozatának vezetője köszöntötte házigazdaként. „A Nemzeti Színház történetében sok vita és költözés szerepel, de játsszanak bárhol a művészei, a magyar színházi kultúra elkötelezettjei mindahányan” – fogalmazott Szakonyi Károly. Fekete György, az MMA elnöke kiemelte: a magyar népnek nemcsak saját beszélt nyelve, hanem zenei, képzőművészeti, építészeti, tárgyművészeti, filmes és néprajzi nyelve is van, amelyeknek összessége világra szóló nemzeti kincs. „Vannak múzeumai, könyvtárai, koncerttermei, iskolái, templomai, államigazgatása, erényei és fogyatékosságai, mulasztásai, múltja, szokásai, kórházai, temetői és színházai. És utóbbi intézmények azok, amelyekben valami módon az összes benne van. A színház a gondolat, a hang, a szó és a kép állandó összessége, és a színházak sorában elsőnek kell lennie a Nemzeti Színháznak, amelynek születése a magyar szellem újjászületésének nagy pillanata volt” – fejtette ki az MMA elnöke.
A 93 esztendős színháztörténész, Székely György szerint a Nemzeti Színház legnagyobb teljesítménye, hogy még mindig van, pedig még meg sem építették, már csata folyt körülötte. Felidézett a 175 évből három, véleménye szerint kiemelkedő évet, amelyeknek maga is része se volt az igazgató, Németh Antal munkatársaként. „1941-43-ban nyílt először lehetősége Németh Antalnak, hogy egy dinamikus színházat építsen ki. Szabadon alakíthatta az együttes jövőjét” – mondta Székely György. A megemlékezésen Lengyel György tanulmányát Az ember tragédiája három korszakos rendezéséről (Paulay Ede, Hevesi Sándor, Németh Antal) Blaskó Péter olvasta fel. Részt vett a személyes emlékek felidézésében Perényi Balázs színháztörténész, Győrei Zsolt író, Fehér Ottó, a Nemzeti Színház volt ügyelője, Császár Angela és Kubik Anna színművész is.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.