A művész száz alkotásával nyílik meg pénteken a nagyközönség előtt a budapesti Magyar Nemzeti Galériában (MNG) a Picasso – Alakváltozások, 1895–1972 című tárlat, amelyet a 20. század egyik legnagyobb hatású alkotójának szentelt az intézmény.
2016. április 22., 11:032016. április 22., 11:03
Baán László, az MNG főigazgatója a július 31-éig látogatható kiállítás sajtóbemutatóján kiemelte: a párizsi Picasso-múzeummal együttműködésben szervezett tárlat a spanyol alkotó festészetének eddigi legnagyobb kiállítása Magyarországon.
Száz műalkotást, festményeket, szobrokat, grafikákat mutatnak be a tárlaton, Pablo Picasso (1881–1973) életművének valamennyi periódusát felölelve.
Hozzátette: az Alakváltozások cím arra utal, hogy a figurális ábrázolás változásait tekinti át a tárlat, amely a 92 évet megélt mester 77 alkotó évét fogja át.
Az első festmény Picasso 14 éves korában, az utolsó pedig a halála előtti évben, 1972-ben született. Baán László emlékeztetett arra, hogy a művésznek már 1910-ben volt kiállítása Budapesten. Kiemelte: fontos, hogy Budapest több mint két évtized után ismét egy igazán nagy léptékű Picasso-kiállítást rendezhet.
Az anyag gazdagságát, minőségét mutatja az is, hogy a kiállításra szállított műtárgyak biztosítási értéke 200 milliárd forint. Hozzátette: ritka az ilyen átfogó kiállítás Picasso életművéből. Ez elsősorban a párizsi Musée National Picassónak köszönhető, ahol a világ legnagyobb Picasso-gyűjteményét, ötezer alkotást őriznek. A kiállítás kurátora, Emilie Bouvard, a párizsi múzeum művészettörténésze.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!