2009. március 19., 10:352009. március 19., 10:35
A Spíler minden ízében hozza az angol rendezőtől megszokott stílust: a londoni alvilág kétes, ugyanakkor igazi egyéniséggel rendelkező alakjait, az abszurdba hajló poénokat, a fordulatos történetszövést és a sokszor még az angol anyanyelvű néző számára is érthetetlen szlenget.
A gond csupán az, hogy a film kissé túlságosan is illeszkedik a Guy Ritchie-féle sémákba: a Spíler ugyanis szinte pontról pontra lemásolja a Blöff sztoriját és poénjait – ami amúgy jó filmet eredményez, de a mozi csak azok számára jelenthet igazi, eredeti élményt, akik nem látták a korábbi filmet. Aki viszont már rongyosra nézte
A ravasz, az agy és két füstölgő puskacső meg a Blöff című filmeket, az szinte már előre képes megmondani, éppen milyen fordulat vagy poén következik. Az alapsztori a jól ismert csetlő-botló gengszterek-nagymenő főgonosz ellentétre épül, amibe persze befigyel még néhány szervezett bűnözői banda.
A főgonosz ezúttal a dörzsölt, vén róka, Lenny, aki egész Londont a kezében tartja, még egy építkezési engedély sem szerezhető meg a közbenjárása nélkül. Ezért is fordul hozzá Jurij, az orosz milliomos, hogy segítsen neki egy projekt beindításában.
Spíler (RocknRolla. Angol akciófilm, 114 perc, 2008). Rendezte: Guy Ritchie. Szereplők: Tom Wilkinson, Toby Kebbel, Gerard Butler, Mark Strong, Thandie Newton. Írta: Guy Ritchie. Kép: David Hicks. Zene: Steve Isles. Értékelés az 1–5-ös skálán: 3. |
Jurij csinos, kalandvágyó könyvelőnője azonban felbérel két gengsztert, hogy lopják el a tranzakcióért járó pénzt. Mivel a két rosszfiúnak Lennyvel szemben is törlesztenivalója van, akit ráadásul rocksztárrá avanzsált, halottnak hitt mostohafia is szívesebben látna holtan, óriási kavarodás alakul ki, mindenki átver mindenkit – de végül csak egyvalaki maradhat nyeregben.
A történetből lépten-nyomon visszaköszön a Blöff néhány poénja: míg ott egy értékes gyémántot hajkurásztak, itt Jurij szerencsehozó festményének vész nyoma, amelyet baráti gesztusként adott kölcsön Lennynek. Aki egyébként a Blöff Téglájához hasonlóan szabadul meg ellenfeleitől: míg az sertésekkel, Lenny rákokkal eteti fel rosszakaróit.
A jelek szerint ráadásul Ritchie oroszgengszter-komplexusban szenved. Akárcsak a Blöffben, az orosz maffia tagjai itt is Terminátor-szerűek: szinte sebezhetetlenek, és a legváratlanabb pillanatban bukkannak fel újra, miután szitává lőtték, leütötték vagy laposra verték őket. Néhány újszerű, és valóban szórakoztató elem azért a Spílerbe is jutott: Jurij karaktere például határozottan Roman Abramovicsot idézi – hogy ez nem véletlen, abból is kitűnik, hogy a Lennyvel folytatott első tárgyalást egy labdarúgó-stadionban tartják.
A klipszerű vágások, gyors áttűnések is a film javára írhatók – talán a mozitörténet legeredetibb szexjelenetének lehet szemtanúja az, aki képes nyomon követni az eredeti vágásokkal pörgővé tett eseményeket. Gerard Butler pedig kitűnően hozza a kisstílű, de a nagy buliba belecsöppenő gengszter figuráját, aki legjobb barátjáért még a legkegyetlenebb áldozatot – meghitt táncot egy homokosbárban – is hajlandó bevállalni.
Összességében jónak mondható tehát a Spíler, még ha nem is mond sok újat a korábbi Ritchie-filmekhez képest. Ha azonban tényleg trilógiává nyúlik – amit a befejezés is sejtet –, akkor azért a rég bevált sablonokhoz képest többet is föl kell majd mutatnia a rendezőnek.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.