2009. augusztus 25., 10:372009. augusztus 25., 10:37
Híres helyek és Híres emberek címmel indít két új sorozatot a baróti Tortoma Könyvkiadó. Demeter László a kiadó tulajdonos-igazgatója, Erdővidék Múzeumának vezetője a Krónikának elmondta, a székelyföldi műemlékeket, természetvédelmi területeket és az itt született vagy tevékenykedő híres embereket ismertetik a sorozatban. A cél nemcsak a térségben élők ismereteinek bővítése, de a turistáknak és egyéb érdeklődőknek is szánják az ismertetőket.
Demeter László elmondta, a kiadó egyelőre a Székelyföld hírességeire és nevezetességeire összpontosít, de ha lesz rá igény, kiterjesztik a sorozatot más régiókra is. A sorozatokat a Magyarországon megjelenő Tájak-Korok-Múzeumok füzetek mintájára képzelték el, amelyek 1978 óta jelennek meg, és elérték már az ezredik kiadványt, magyarázta Demeter László. A könnyen kezelhető, illusztrációban, képanyagban gazdag füzetek alapos, szakszerű ismertetést adnak műemlékekről, múzeumokról, természeti kincsekről.
A kiadótulajdonos szerint a tervezett 35–40 oldalas terjedelemben megjelenő zsebkönyveket gazdagon illusztrálják. Több száz füzetet terveznek, a lehetőségekhez mérten elképzelhető, hogy egy évben három, de az is hogy harminchárom füzet jelenik meg. Folyamatosan keresik a tanulmányokat és a szerzőket, akik közölnének a sorozatban. A Híres helyek sorozat már megjelent első kiadványa, Erdővidék egyik leghíresebb épülete, a vargyasi Dániel-kastély történetét mutatja be. A számos színes fotóval illusztrált tanulmány Fehér János művészettörténész munkája. Vargyason már a 15. században volt a Dániel családnak két kúriája, ezeket a 16. században a törökök felégették.
A 17. század közepén helyettük épült fel az öt toronnyal erősített késő reneszánsz stílusú várkastély. A kastélyt a 17. század végén a császáriak lerombolták, de 1723-ban újjáépült, 1853-ban és 1922-ben pedig kibővítették. A Híres emberek sorozat első füzete a tervek szerint szeptemberben hagyja el a nyomdát, Benedek Eleket mutatja be Szabó Zsolt. A füzetet a nagy meseíró születésének 150., halálának 80. évfordulója és a kisbaconi emlékház megnyitásának 40. évfordulójára szervezett szeptemberi rendezvényen mutatják be.
A nagybaconi református templomot és egyházi épületeket ugyancsak Fehér László művészettörténész ismerteti. Tervben van Szekeres Attila Köpeczi Sebestyén József heraldikus, címerfestőről szóló tanulmányának a megjelentetése, és Kolumbán Vilmos József Benkő József botanikus-történészről szóló írását is kiadnák. Demeter László elmondta: a füzetek hiánypótló szerepet tölthetnek be a térségben.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.