Nagy volt az érdeklődés az erdélyi közgyűjteményekben szombaton a Múzeumok Éjszakáján. Délutántól éjfélig a pincétől a padlásig özönlöttek az érdeklődők szombaton a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum új épületébe, a Haberstumpf-villába. Az előadások, kiállítások, vetítések, a különböző műhelymunkák is nagy népszerűségnek örvendtek.
Pontosan nem tudni, hogy hány látogató volt szombaton, hiszen több bejáraton is szabadon közlekedhettek az érdeklődők, a múzeum igazgatója, Miklós Zoltán becslése szerint azonban mintegy kétszer annyi látogató lehetett, mint az elmúlt évben összesen. A múzeum éjszaka két óráig tartott nyitva.
A programok délután öt órától kezdődtek, ekkor elsősorban a gyerekeket és szüleiket várták interaktív koncerttel, játéklehetőségekkel. Alternatív Csipkerózsika bábelőadás is volt marosvásárhelyi színészek jóvoltából, akik bábjaikat zöldségekből és gyümölcsökből készítették el, nagy sikert aratva. A Vécsi Nagy Zoltán által rendezett Erdélyi Művészeti Központ gyűjteményes kiállításán Kovács Árpád művészettörténész vezette körbe az érdeklődőket, közben a Kaszaj együttes a legkisebbekkel gyermektáncházat alakított ki, melynek sikere a „kitáncolt” gyepen is látható volt.
Érdekfeszítő régészeti műhelytitkok
Többen érdeklődtek a régészeti műhelytitkok iránt is, a múzeum régészei, Sófalvi András és Nyárádi Zsolt mutatta meg a környező településeken zajló ásatások során felszínre hozott emberi maradványokat, agyagedényeket és egyéb használati tárgyakat. Alternatív, egész napos programok is szerepeltek a kínálatban, mint például az épületfelfedező séta, melyhez színes térképet állítottak össze a múzeum munkatársai. Továbbá volt mozimaraton, amelyen magyar népmeséket és a Székelyföldi Legendárium rajzfilmjeit vetítették le, egy másik teremben pedig dokumentumfilmet lehetett nézni.
Míg a gyermekek ropták a táncot, vagy képzőművészeti műhelymunkán vettek részt a pinceműhelyekben, a felnőtteknek a székely eredetkérdésről, az eltérő teóriákról tartottak előadást és vitafórumot: Kordé Zoltán, a Székelyföld története monográfia egyik szerzője, Hermann Gusztáv Mihály, a második kötet egyik szerkesztője, illetve Sófalvi András, a múzeum munkatársával.
Főúri lakáskultúra Erdélyben a XIX. század második felében címmel Kálmán Attila főnemesi kutató tartott vetített képes előadást. Kiderült, hogy óriási különbség van az Erdélyben és Magyarországon épült kastélyok között. Nálunk nagyon kevés volt az összefüggő, nagy kiterjedésű, anyagilag is jól működő birtok, így kisebbek a kastélyok, leginkább a régi épületeket alakították át. A napközben zajló események után este a kastélyudvaron koncert és tűzzsonglőrködés szórakoztatta a közönséget.
Népszerű a Csontváry-tárlat
A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum harmadik alkalommal csatlakozott a kezdeményezéshez, nyílt nappal és az Esztenafesztivállal várták az érdeklődőket. A múzeum reggeltől éjszakáig nyitva állt az érdeklődők előtt.
A látogatók azonban nemcsak megtekinthették az állandó tárlatokat és a most nyílt, régi mesterségeket megismertető kiállítást, hanem rendhagyó tárlatvezetések is várták őket. Az emeleti termekben ács, asztalos, kalapos, mészáros, kovács és más – ma már kevesek által művelt – mesterségek szerszámai és termékei láthatók, ezeket Szőcs Levente néprajzkutató, muzeológus is bemutatta, de más szemszögből lehetett ránézni ugyanazokra a szerszámokra Ségercz Ferenc és az Égvilág együttes zenés tárlatvezetése jóvoltából.
Az Esztenafesztiválon a juhtartó gazdák mérték össze tudásukat, kiderült, ki tud gyorsabban megnyírni egy juhot, vagy ki teljesít jobban kurjongatásban. Emellett üvecstokány, túrós puliszka és orda is készült, meg is kóstolhatták a látogatók.
Csíkszeredában természetesen a Csontváry-képek Erdélyben című időszakos kiállítás volt a legnépszerűbb, amelyre a Csíki Székely Múzeum már a Múzeumok Éjszakája előtt, péntek délelőtt fogadta a tízezredik látogatót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!