A Skywalker korában ismét látványos módon és helyszíneken idéződik meg a Jó és a Rossz közötti harc ősi mítosza
Fotó: Star Wars
A J. J. Abrams rendezte Skywalker kora című film úgy követel mintegy két és fél órát a néző életéből, hogy jóformán semmi újat sem tesz hozzá a Csillagok háborúja univerzumához, csupán az első két trilógia ikonikus jeleneteit és szituációit ismétli, többé vagy kevésbé ugyanúgy.
2019. december 28., 08:582019. december 28., 08:58
2019. december 29., 09:312019. december 29., 09:31
Készséggel elismerjük, hogy nincs könnyű dolga egy rendezőnek, amikor egy olyan történet számára kell befejezőnek szánt epizódot forgatnia, amely 42 évvel ezelőtti indulása óta – még ha nem is filmművészeti kvalitásai vagy újszerű sztorija miatt, de – filmtörténeti jelentőségű alkotássá, önálló univerzummá nőtt. Hiszen ideális esetben meg kell teremtenie az egyensúlyt aközött, hogy az új film megtartsa az eredeti történet fonalát, hű legyen a létrehozott univerzumhoz, kiszolgálva ezzel a rajongók igényeit, illetve aközött, hogy a film mégiscsak önálló, eredeti történetet tárjon a néző elé.
Nos, már az elején leszögezhetjük: J. J. Abramsnak ez nem sikerült, amikor a Skywalker-dinasztia sorsát végig követő Star Wars saga utolsó epizódját, A Skywalker korát vitte vászonra.
Abrams tulajdonképpen ugyanazt tette, mint a legújabb trilógia négy évvel ezelőtti első részében: akkor más karakterekkel szinte kockáról kockára újramesélte a történetfolyamot elindító 1977-es Egy új remény történetét – annyi különbséggel, hogy a kor divatjának engedve a három új főszereplő közül az egyik nő, a másik pedig afroamerikai.
Bár a második részben, Az utolsó Jedikben Rian Johnson megpróbált legalább egy kicsit eltérni ettől a mintától, a befejező epizód megrendezésére felkért bevált „bútordarab”, Abrams visszatért a biztonsági játékhoz – csak most nem csupán A Jedi visszatér sztoriját mondja fel újra, hanem az első két trilógia mind a hat részét felhasználta ihletforrásként.
Ami persze önmagában még nem lenne bűn, ha sikerült volna egy épkézláb történetet is kanyarítani mellé. Csakhogy az jóformán nincs – helyette a hardcore rajongók azon versenghetnek egymással, hogy felismerjék: melyik jelenet melyik korábbi film ismert snittjét idézi meg.
Azért jutott a filmbe váratlan fordulat is – amely persze nem annyira váratlan, hogy ne lehessen már film elején, az első utalás alapján rájönni, mi várható –, meg persze kaland is bőséggel, ismét csak látványos módon és helyszíneken idéződik meg a Jó és a Rossz közötti harc ősi mítosza, ahogy az elvárható.
De azért egy Star Wars-film nem feltétlenül attól lesz jó, ha a korábbi részek sikeresnek bizonyult elemeit recikláljuk, csak éppen a The Walking Dead zombisorozatból ihletődve feltámasztjuk Palpatine császárt, és telenyomjuk annyi csillagrombolóval, hogy betöltsék az egész mozivásznat – a mennyiség ugyanis ezúttal is a minőség rovására megy.
A befejező részről meg annyit, hogy az utolsó jelenet alapján majd akkor hiszem el, hogy ez volt a Skywalker-saga utolsó epizódja, ha kiderül: a Tatuin bolygó felrobbant, ráadásul éppen akkor, amikor Rey és Csubakka C3PO és R2D2 társaságában éppen egy Mos Eisley-i kocsmában ejtőzött.
Star Wars: Skywalker kora (Star Wars: The Rise of Skywalker) Amerikai sci-fi, akciófilm, 155 perc, 2019). Rendezte: J. J. Abrams. Szereplők: Daisy Ridley, Oscar Isaac, John Boyega, Carrie Fisher, Adam Driver, Mark Hamill, Billy Dee Williams. Írta: J. J. Abrams, Derek Conolly, George Lucas, Chris Terrio, Colin Trevorrow. Kép: Daniel Mindel. Zene: John Williams. Értékelés az 1-10-es skálán: 6
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!