2009. április 06., 10:182009. április 06., 10:18
Tíz éve költözött ki Nagybányáról Magyarországra. Ott végezte a képzőművészeti egyetemet, selyemre festett sorozatai madarakról, fákról, virágokról, boszorkányokról szólnak. „Munkái főként a színek, változatos formák, a sajátos megkomponáltság révén hatnak, de például a varjakról szóló sorozat darabjai kevés színnel, a fekete és fehér árnyalataival és egyszerű formákkal is rendkívül hatásosak” – mondta a megnyitón Nagy Miklós Kund kritikus, aki szerint minden festményben van valami titok, amit fel kell fedezni.
„Izgalmasnak tartom a selymet, nagyon sok lehetőség van benne. Az összes textiltechnikát ki lehet rajta próbálni, akár akvarellesítve, akár pasztásítva is lehet rá festeni, illetve lehet batikolni, gyűrni, ezek a technikák az itt látható munkáimon is keverednek” – mondta a Krónikának Lukács Katalin.
A Marosvásárhelyen kiállított, nagyméretű festmények fehér selyemre készültek. A művésznő a keleti selyemfestményekkel rokonítja alkotásait, bár stílusban távol állnak azoktól. „Az az izgalmas a selyemfestészetben, amelynek internetes blogja is van, hogy mindenki a saját útját járja” – állította, amikor a többi, hasonló technikával alkotó művészről kérdeztük. Mint kiderült, eddig százezer forint körüli összegért sikerült értékesítenie alkotásait, amelyek igazi értékén még maga a művésznő sem gondolkodott, hiszen számára az alkotás a fontos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok