Romániában csak a lakosság egyharmada társalog idegen nyelven, Európában az angolt beszélik a legtöbben

•  Fotó: Pixabay.com

Fotó: Pixabay.com

Miközben az európaiak csaknem 60 százaléka tud idegen nyelven beszélni, a romániai lakosságnak csak 34 százaléka tud társalgási szinten idegen nyelven megszólalni.

Krónika

2024. május 23., 18:042024. május 23., 18:04

Az angol a leggyakrabban beszélt idegen nyelv az EU-ban, és idegennyelv-ismeret tekintetében Románia sereghajtónak számít az európai országok között – idézte a román sajtó az Európai Bizottság által közzétett, Az európaiak és nyelveik című új Eurobarométer-felmérés eredményeit. Eszerint

az európaiak túlnyomó többsége (86%) úgy véli, hogy mindenkinek beszélnie kellene legalább egy idegen nyelvet, és ötből csaknem három ember (59%) képes beszélgetést folytatni egy idegen nyelven. A felmérés szerint a romániaiaknál csak a lengyelek állnak rosszabbul e tekintetben, 33%-kal, Magyarország pedig épphogy megelőzi Romániát, 38 százalékkal.


A felmérés rávilágít arra, hogy Európában egyre inkább elismerik a nyelvi sokszínűség fontosságát, az Európai Unióban 24 hivatalos nyelv, 60 regionális és kisebbségi nyelv van. Az Eurobarométer tizenkét évvel a témában végzett utolsó felmérés után készült, és azt mutatja, hogy a polgárok igen pozitívan viszonyulnak a többnyelvűséghez.

A megkérdezettek 86%-a úgy véli, hogy mindenkinek beszélnie kellene legalább egy, az anyanyelvén kívül egy másik nyelvet, 69%-uk pedig több nyelvet is. A megkérdezettek 76%-a szerint a nyelvtudás fejlesztésének „politikai prioritásnak” kellene lennie, 84% szerint a regionális és kisebbségi nyelveket védeni kell. Ötből három európai tud az anyanyelvétől eltérő nyelven beszélgetni, ami 3 százalékponttal több, mint 2012-ben. A fiatal európaiak körében ez az arány ötből négyre emelkedik (79% a 15-24 évesek körében), ami 5 százalékpontos növekedést jelent.

A második idegen nyelvek tekintetében viszont kevesebb előrelépés tapasztalható: az európaiak 28%-a (+1 százalékpont) és a fiatalok 39%-a (+2 százalékpont) tud egynél több nyelven társalogni. Az anyanyelvükön kívül legalább egy másik nyelvet beszélő európaiak 31%-a használja naponta az első idegen nyelvet (+8 százalékpont).

Az angol nyelvet az európaiak közel fele (47%) beszéli idegen nyelvként. Ez jelentős, 5 százalékpontos növekedést jelent a 2012-es helyzethez képest.

10 fiatal európai közül 7 tud angolul beszélgetést folytatni, ami 9 százalékponttal több, mint a 2012-es felmérés szerint. A válaszadók 85%-a szerint ez a legfontosabb nyelv, amelyet a gyerekeknek meg kell tanulniuk a jövőjük érdekében, ezt követi a spanyol, a német, a francia és a kínai. Az angol után a francia (11%), a német (10%) és a spanyol (7%) a leggyakrabban beszélt idegen nyelv az EU-ban.

A válaszadók szerint az új nyelv elsajátításának fő előnyei közé tartoznak a munkalehetőségek (51%), a más kultúrájú emberek megértése (45%), a jobb állásszerzés a lakóhelyük szerinti országban (42%), a külföldi nyaralás (42%) és a munkahelyen való használat (beleértve a külföldi üzleti utakat is; 40%). Az eredmények összhangban vannak az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) közelmúltbeli, a Bizottság által támogatott tanulmányával, amely a 15 évesek angoltanulásáról szólt. Ez a tanulmány azt mutatja, hogy

a fiatalok egyre inkább az osztálytermen kívül, az internet, a közösségi médiaplatformok használata vagy az eredeti nyelven megjelenő tartalmak megtekintése révén tanulnak nyelveket.

Az európaiak többsége (53%), különösen a fiatalok (65%) ma már a feliratozott tartalmakat részesítik előnyben. Ez 2012-höz képest jelentősen változott (+11 százalékpont).

korábban írtuk

Legalább két idegen nyelv ismeretét várja el a román diplomatáktól egy törvénymódosítás
Legalább két idegen nyelv ismeretét várja el a román diplomatáktól egy törvénymódosítás

A román diplomatáknak legalább két idegen nyelvet kell ismerniük, amelyek közül az egyik az angol vagy a francia kell hogy legyen – erről szóló törvénymódosítást hagyott jóvá hétfőn a szenátus első házként.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 05., szombat

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás

Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.

Az egyedi kézdivásárhelyi udvartereket mutatja be egy képzőművészeti kiállítás
2025. július 05., szombat

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere

Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.

Kulturális „magyar–magyar csúcs”: anyaországi kollégájával tárgyalt az RMDSZ minisztere
2025. július 02., szerda

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban

A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.

Főként a színészi játékra épül A mi kis városunk: évadzáró premier a kolozsvári színházban
2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron