Romániában csak a lakosság egyharmada társalog idegen nyelven, Európában az angolt beszélik a legtöbben

•  Fotó: Pixabay.com

Fotó: Pixabay.com

Miközben az európaiak csaknem 60 százaléka tud idegen nyelven beszélni, a romániai lakosságnak csak 34 százaléka tud társalgási szinten idegen nyelven megszólalni.

Krónika

2024. május 23., 18:042024. május 23., 18:04

Az angol a leggyakrabban beszélt idegen nyelv az EU-ban, és idegennyelv-ismeret tekintetében Románia sereghajtónak számít az európai országok között – idézte a román sajtó az Európai Bizottság által közzétett, Az európaiak és nyelveik című új Eurobarométer-felmérés eredményeit. Eszerint

az európaiak túlnyomó többsége (86%) úgy véli, hogy mindenkinek beszélnie kellene legalább egy idegen nyelvet, és ötből csaknem három ember (59%) képes beszélgetést folytatni egy idegen nyelven. A felmérés szerint a romániaiaknál csak a lengyelek állnak rosszabbul e tekintetben, 33%-kal, Magyarország pedig épphogy megelőzi Romániát, 38 százalékkal.


A felmérés rávilágít arra, hogy Európában egyre inkább elismerik a nyelvi sokszínűség fontosságát, az Európai Unióban 24 hivatalos nyelv, 60 regionális és kisebbségi nyelv van. Az Eurobarométer tizenkét évvel a témában végzett utolsó felmérés után készült, és azt mutatja, hogy a polgárok igen pozitívan viszonyulnak a többnyelvűséghez.

A megkérdezettek 86%-a úgy véli, hogy mindenkinek beszélnie kellene legalább egy, az anyanyelvén kívül egy másik nyelvet, 69%-uk pedig több nyelvet is. A megkérdezettek 76%-a szerint a nyelvtudás fejlesztésének „politikai prioritásnak” kellene lennie, 84% szerint a regionális és kisebbségi nyelveket védeni kell. Ötből három európai tud az anyanyelvétől eltérő nyelven beszélgetni, ami 3 százalékponttal több, mint 2012-ben. A fiatal európaiak körében ez az arány ötből négyre emelkedik (79% a 15-24 évesek körében), ami 5 százalékpontos növekedést jelent.

A második idegen nyelvek tekintetében viszont kevesebb előrelépés tapasztalható: az európaiak 28%-a (+1 százalékpont) és a fiatalok 39%-a (+2 százalékpont) tud egynél több nyelven társalogni. Az anyanyelvükön kívül legalább egy másik nyelvet beszélő európaiak 31%-a használja naponta az első idegen nyelvet (+8 százalékpont).

Az angol nyelvet az európaiak közel fele (47%) beszéli idegen nyelvként. Ez jelentős, 5 százalékpontos növekedést jelent a 2012-es helyzethez képest.

10 fiatal európai közül 7 tud angolul beszélgetést folytatni, ami 9 százalékponttal több, mint a 2012-es felmérés szerint. A válaszadók 85%-a szerint ez a legfontosabb nyelv, amelyet a gyerekeknek meg kell tanulniuk a jövőjük érdekében, ezt követi a spanyol, a német, a francia és a kínai. Az angol után a francia (11%), a német (10%) és a spanyol (7%) a leggyakrabban beszélt idegen nyelv az EU-ban.

A válaszadók szerint az új nyelv elsajátításának fő előnyei közé tartoznak a munkalehetőségek (51%), a más kultúrájú emberek megértése (45%), a jobb állásszerzés a lakóhelyük szerinti országban (42%), a külföldi nyaralás (42%) és a munkahelyen való használat (beleértve a külföldi üzleti utakat is; 40%). Az eredmények összhangban vannak az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) közelmúltbeli, a Bizottság által támogatott tanulmányával, amely a 15 évesek angoltanulásáról szólt. Ez a tanulmány azt mutatja, hogy

a fiatalok egyre inkább az osztálytermen kívül, az internet, a közösségi médiaplatformok használata vagy az eredeti nyelven megjelenő tartalmak megtekintése révén tanulnak nyelveket.

Az európaiak többsége (53%), különösen a fiatalok (65%) ma már a feliratozott tartalmakat részesítik előnyben. Ez 2012-höz képest jelentősen változott (+11 százalékpont).

korábban írtuk

Legalább két idegen nyelv ismeretét várja el a román diplomatáktól egy törvénymódosítás
Legalább két idegen nyelv ismeretét várja el a román diplomatáktól egy törvénymódosítás

A román diplomatáknak legalább két idegen nyelvet kell ismerniük, amelyek közül az egyik az angol vagy a francia kell hogy legyen – erről szóló törvénymódosítást hagyott jóvá hétfőn a szenátus első házként.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 03., csütörtök

Összekapcsolná a művészeteket, népszerűsítené az alkotókat a Magyar Művészeti Akadémia erdélyi munkacsoportja

Hídszerepet töltene be a különböző művészeti ágak között, népszerűsítené az erdélyi alkotók munkásságát a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Erdélyi Bizottsága. A testület és munkacsoport céljairól, programjairól Balázs-Bécsi Gyöngyi társelnök beszélt.

Összekapcsolná a művészeteket, népszerűsítené az alkotókat a Magyar Művészeti Akadémia erdélyi munkacsoportja
2025. április 02., szerda

Egymásnál vendégeskedik a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház

Kölcsönös vendégszereplésen fogadja egymást a közeljövőben a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház.

Egymásnál vendégeskedik a budapesti és a bukaresti Nemzeti Színház
2025. április 02., szerda

József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című naplójából készül egyéni előadás Sepsiszentgyörgyön

Pignitzky Gellért, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze újabb egyéni előadást mutat be, amely József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című pszichoanalitikus naplója, versei és tanulmányai alapján készült.

József Attila Szabad-ötletek jegyzéke című naplójából készül egyéni előadás Sepsiszentgyörgyön
2025. április 02., szerda

László Noémivel és Fekete Vincével ünneplik a magyar költészetet Kolozsváron

László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.

László Noémivel és Fekete Vincével ünneplik a magyar költészetet Kolozsváron
2025. április 01., kedd

Emléktáblát avatnak Farkas Árpád költőnek gyermekkora helyszínén, Székelyszentmiklóson

Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).

Emléktáblát avatnak Farkas Árpád költőnek gyermekkora helyszínén, Székelyszentmiklóson
2025. március 31., hétfő

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket

Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.

Kitüntetik a szatmári magyar kulturális életet gazdagító személyiségeket
2025. március 31., hétfő

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”

„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.

László Noémi a neki ítélt Kovács András Ferenc Költészeti Díj kapcsán: „írásművészete sokunk számára minta és mérce”
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja
2025. március 30., vasárnap

Elhunyt a Tövismadarak és A sógun sztárja

2025. március 29., szombat

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész

Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.

Elhunyt Miske László, az Erdélyben és Magyarországon is elismert Jászai Mari-díjas színművész
2025. március 29., szombat

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél

Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.

Erdély épített öröksége: a védelmen kívül a hiteles bemutatás, a nagyközönséggel való megismertetés is cél