Restaurálják Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképét az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, a látogatók előtt zajló munkálatok előreláthatóan augusztusig tartanak – tájékoztatta az intézmény marketingvezetője az MTI-t.
2016. május 03., 18:562016. május 03., 18:56
Kodácz Csengele emlékeztetett arra, hogy a monumentális festmény Henryk Lipowicz lengyel restaurátor és kollégái munkájának köszönhetően 1991 és 1995 között született újjá. Az elmúlt több mint két évtizedben a körképen jelentős restaurátori beavatkozás nem történt, így időszerűvé vált a panorámakép portalanítása, a kisebb sérülések kijavítása.
A körkép a következő hónapokban is látogatható marad, a munkálatok leglátványosabb részeit pedig nyitvatartási időben végzik el a szakemberek. A felújítás alatt tematikus napokat tervez az emlékpark, amelyeken a látogató a munkálatok kulisszatitkairól is hallhat a restaurátoroktól.
A monumentális alkotás története 1891-ben kezdődött. Feszty Árpád egyik párizsi útja során megnézte Detaille és Neuville körképét, a Napóleoni csatát. Ezen felbuzdulva ő is hasonló elképzeléssel állt elő: a bibliai özönvíz történetét akarta vászonra vinni. Felesége megrettent a hír hallatán, hiszen ő is festő volt, tudta mekkora költségekkel jár egy ilyen beruházás. Végül apósa, Jókai Mór beszélte rá, hogy fesse meg inkább a honfoglalást.
A magyarok bejövetele 1894 tavaszára készült el, több festőtársa – köztük Medgyánszky László – is segítségére volt a hatalmas munkában. A képet 1894. május 13-án mutatták be először a budapesti millenniumi kiállításon, a vásznat később lebontották, és Londonba vitték a világkiállításra. 1909-ben került vissza Budapestre. Eredeti épületét a Szépművészeti Múzeum építése miatt lebontották, ezért „ideiglenes” faépületben kapott helyet a Városliget mutatványosai között. A második világháborúban a fővárost ért egyik bombatámadás során a körkép épülete és vászna is megsérült. 1991-ben egy lengyel csapat nyerte meg a körkép helyreállítását célzó pályázatot. A helyreállítás öt éven keresztül tartott.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!