Albrecht Dürer 111 metszetéből nyílik kiállítás Kolozsváron március 26-án, és egészen június 7-éig látogatható az Erdélyi Néprajzi Múzeumban – jelentették be a tárlat szervezői csütörtöki sajtótájékoztatójukon.
2015. március 20., 12:132015. március 20., 12:13
A 111 alkotás között 108 réz- és három fametszetet tekinthetnek majd meg az érdeklődők. Akárcsak a Rembrandt-kiállítás esetében a metszeteket az eredeti nyomólapokról nyomtatták újra, amelyeket Amand Durand francia képzőművész restaurált.
A beharangozó sajtóeseményen Tudor Sălăgean, a múzeum igazgatója elmondta: a tárlat tulajdonképpen a Rembrandt-kiállítás folytatása, míg Faban Mühlthaler, a kolozsvári Német Kulturális Központ igazgatója kifejtette: nagyon örül, az egyik legnagyobb német művész kolozsvári tárlatának, hiszen az általa vezetett intézmény kortárs kultúrával foglalkozik, így viszonylag ritkán marad idejük a klasszikus kultúra népszerűsítésére.
Thomas Emmerling luxembourgi műgyűjtő, a kiállítás főszervezője ugyanakkor elmondta: a Rembrandt-kiállítás sikere biztatta őket arra, hogy a német reneszánsz egyik legnagyobb alakjának metszeteit is elhozzák a kincses városba. Akkor kérdőíveket töltettek ki a látogatókkal, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogy milyen kiállításokra jönnének el a legszívesebben a jövőben. A legtöbben Albrecht Dürerre szavaztak, így a közönség igényének kívánnak elsősorban eleget tenni.
Emmerling ugyanakkor kifejtette: Dürer művészete híd a középkor és a reneszánsz művészete között „Több volt mint festő, a tudomány és az emberiség fejlődése egyaránt érdekelte akárcsak Leonardo da Vincit. Olyan zseniális művészekre volt hatással mint Michelangelo, Lucas van Leyden vagy épp a 20. századi Salvador Dalí” – mutatott rá Thomas Emmerling.
A tárlat anyagában Dürer legismertebb remekművei, a Szent Jeromos a cellában, A Lovag, a Halál és az Ördög, valamint a Melankólia című rézmetszetek is szerepelnek. A vándorkiállítást később Nagyszebenben, Jászvásáron és Brassóban is bemutatják.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Hunor Horváth rendezőt nevezték ki a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház ideiglenes igazgatójává.
szóljon hozzá!