Régi nóták Biharországból

Beszélgetés Hajdu Géza nagyváradi színművésszel. Nagyváradon a századfordulón legalább annyi cigánybanda húzta a nótát, mint Budapesten, de mára a számuk igencsak megfogyatkozott. A sokak által divatjamúltnak tartott műfaj – amelynek azonban számtalan darabja a magyar irodalomból merített, és neves zeneszerzők is megpróbálkoztak vele – felelevenítésére Régi nóta, híres nóta Biharországból címmel pénteken nótaestet tartanak a református püspöki palotában.

2006. november 29., 00:002006. november 29., 00:00

Honnan származik a műsor ötlete?
A nótaműsort a nagyváradi származású Nemlaha György kezdeményezte, ő gyűjtötte össze a budapesti Széchényi könyvtárból az utóbbi 150 év Biharországhoz kötődő műdalait. Ezeknek a nótáknak nagy részét mindenki ismeri, hiszen énekelgetjük őket mulatságokon, de fogalmunk sem volt arról, hogy közük van Nagyváradhoz, Biharhoz, és olyanok is vannak, amelyekről sokan azt hiszik, hogy népdalok, pedig igazából műdalok.
A hatalmas dalkészletből milyen szempontok szerint válogatták ki a repertoárba bekerült énekeket? Mit lehet tudni ezek születéséről?
Az előadás a város szülötte, Szigligeti Ede nevéhez fűződő népszínművek dalaival kezdődik, olyanokkal, mint a Rózsabokorban jöttem a világára vagy a Kecskebéka felmászott a fűzfára. Kevesen tudják, hogy Arany János is hatalmas műdalkincset hagyott ránk. Ez csak halála után derült ki, mert titokban tartotta, pedig még Szalontán megtanult gitározni, ezt pedig továbbfejlesztette diák- és színészkorában. Rengeteg nótát  írt, ezek közül a közönség a Kondorosi csárdát hallhatja majd. A nótacsokorban elhangzanak majd megzenésített Petőfi-versek is, ezek úgy kötődnek Biharhoz, hogy a nóták zeneszerzői környékbeliek voltak: például Balázs Árpád, aki Zilahon a költő 11 versét zenésítette meg. Õ szerezte a legnépszerűbb dalokat, a Befordultam a konyhára vagy a Fa leszek, ha fának vagy virága címűt.
A műsor nemcsak időutazás, hanem ezek szerint a régió földrajzi helyeit is bejárja. Nagyváradhoz és környékéhez milyen dalszerzők neve kötődik?
Dalszerzőkben az Érmellék a leggazdagabb: Fráter Loránd, a nótás kapitány Érsemlyénből származik, vagy a bátyja, Fráter Béla, akiről kevesen és keveset tudnak:  egyik legismertebb daluk az Azt beszélik a faluban.  Ha tovább utazunk, ott van a csokalyi Fényes család, amely szintén nagyon sok nótát hagyott hátra. A váradi zeneszerzők közül Beleznay Antalt és Váradi Aladárt említeném, tőlük is hat dalt fogunk elénekelni, aztán Kondor Ernő nótái következnek, mint a Vén cigány, vagy az Egy, kettő, három, négy. Ányos Laci és Sas Náci nótáit is előadjuk, de a város muzsikáló főispánját,  Hlitkay Endrét sem hagyjuk ki a sorból, aki egymaga is szerzett dalokat, de Ákom Lajossal, Molnár Jenővel  közösen is mulatott, feltehetően ebből az időből maradtak ránk a Betyáros kis kalapom, vagy Ezt az utcát hogyha járom című dalok.
Kiket láthat majd a közönség? A premier után eljutnak-e máshová is ezek a nóták?
A négytagú zenekart Benedek Árpád vezeti, az énekeket Márkus Zoltán karnagy tanította be, aki maga is fellép az előadásban. Tóth Tünde, Molnár Júlia, valamint Csepei Róbert színművészt hallhatja még a nagyérdemű énekelni – magam az összekötő szövegeket írtam. Természetesen szeretnénk az előadást máshová is elvinni, színházakban vagy akár a falunapokon is bemutatnánk, felelevenítve a nótaestek hagyományát.  

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 05., hétfő

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját
2025. május 04., vasárnap

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői

Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői
2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat
2025. május 01., csütörtök

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”

A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”
2025. május 01., csütörtök

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?

A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?
2025. május 01., csütörtök

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron
2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést