A forradalom korából származó eredeti tárgyakat, iratokat ismertet Röser Ferenc könyvkereskedő
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Március 21. délutánig Kolozsváron nem tudtak a forradalomról 1848-ban – többek közt ez is kiderül annak a különleges kiállításnak az anyagából, amely a kincses városbeli Röser Antikváriumban tekinthető meg. Korabeli nyomtatványokat, a forradalomhoz kapcsolódó relikviákat is bemutatott Röser Ferenc könyvkereskedő.
2021. március 18., 07:482021. március 18., 07:48
Nem is sejtenénk, hogy a néhány négyzetméteres kolozsvári Röser Antikvárium helyet adhat az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc előtti őszinte tisztelgésnek, illetve igazi kincsek őrzője lehet. Röser Ferenc, a Mátyás király szülőháza szomszédságában található antikvárium tulajdonosa forradalomra összpontosító magángyűjteményét mutatta be látogatóinak, vásárlóinak.
Minikiállítását évek óta berendezi március 15-e, valamint október 23-a alkalmából, a parányi üzletben jelenleg két kiállítás is helyet kapott. Az eddigi években többnyire fénymásolatokat állított ki, idén fóliák által védve az eredeti iratok, újságok is megtekinthetőek.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
de aki lemarad róla, legközelebbi nemzeti ünnepünkkor is megtekintheti. Az egyik tárlat anyaga nem a könyvkereskedő tulajdona, csak az üzlet vitrinében látható, és a kolozsvári színházhoz kapcsolódik: a színháztörténetet kutatók munkáját dicséri. A könyvkereskedő igyekezett a „vendégkiállítást” összekapcsolni saját, 1848–1849-es kiállításával, így egy vitrint olyan tárgyakkal töltött meg, amelyek kicsit mindkét témához tartoznak.
Láthatunk egy 1855-ös kolozsvári almanachot, melyben egy cikk az erdélyi színházakról szól. Ez azért izgalmas kordokumentum, mert a forradalom alatt a színjátszást az egész birodalomban betiltották, de Ferenc József később egy császári rendelettel engedélyezte, hogy bizonyos körülmények között megtartsanak előadásokat. Az évkönyv az 1850-es évek elejének kolozsvári darabjait, színészeit, művészeit ismerteti.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Láthatunk két emlékérmet is, melyeket a 200 éve felavatott Farkas utcai kőszínház fennállásának 50. jubileumán készítettek, illetve két olyan meghívót is, amelyek, ahogy Röser Ferenc fogalmazott „nem olyan régiek”: 1943-ból valók, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) által szervezett 1848-as díszelőadásra szóltak.
A kiállított tárgyak mind eredetiek. Egy másik vitrinben láthatunk egy kéziratot, melyet egy olyan illető írt, aki Vilmos-huszárként (a Székesfehérváron 1741-től 1915-ig létezett császári és királyi 10. huszárezred tagjaként) vett részt a vízaknai csatában, majd később református lelkész lett. A kézirat érdekessége, hogy egy másik személy megjegyzéseit, „javításait” is tartalmazza.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
A teremben kiállítottak egy 1849-es térképet is, melyen az „új”, azaz a magyar honvédelem érdekei mentén kialakított körzetek is be vannak jelölve. Ehhez hasonlót használt Bem József tábornok is, ám az ő példányát térképtáskában való szállításra alakították ki, tehát nem felcsavarható, hanem összehajtható volt. A Bem példánya Röser Ferenc tudomása szerint a Kolozsvári Történeti Múzeum tulajdonában van.
mivel az alacsonyabb rangúaknak csupán bőrrel bevont fatok járt. A markolat is árulkodó, illetve a penge mérete is. Előbbi díszes, áttört virágmintás, ami csak a tiszteknek járt, továbbá nemcsak a csuklópántnak, hanem tiszti bojtnak is van rajta hely.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Másik érdekes tárgy a Munkások Újságának (melyet Táncsics Mihály alapított) bekötött példányait tartalmazó könyvecske. Az újság első számában jelent meg a 12 pont Bem értelmezéseivel, magyarázataival. A június 12-i lapban Nicolae Bălcescu és társai 22 pontja jelenik meg, valószínűleg először fordítva magyarra.
Itt az egyik lap arról árulkodik, hogy március 21. délutánig Kolozsváron nem tudtak még a forradalomról. Ugyanitt hivatalos rendeletek, falra ragasztott hirdetmények is láthatók, melyek között marosvásárhelyit is találhatunk.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Röser Ferenc úgy fogalmazott, a tárgyakat régóta gyűjti, ez régi „betegsége”. Csere és vásárlás nyomán szerezte kincseit, például a vízaknai csatáról szóló kéziratot bolhapiacon vette. Elmondása szerint minden évben vannak érdeklődők, kíváncsiskodók, idén is sokan betértek üzletébe. Az eddigi években többnyire fénymásolatokat állított ki, idén fóliák által védve az eredeti iratok, újságok is megtekinthetőek. A kiállítás, amelyet ő inkább megemlékezésnek nevez, most még hétvégéig látogatható, de aki lemarad róla, legközelebbi nemzeti ünnepünkkor szintén megtekintheti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!