2009. március 20., 08:472009. március 20., 08:47
Végéhez közeledik a második olyan évad is, amelyben a váradi színház mindkét társulata kénytelen volt nélkülözni a százéves teátrum színpadát, az épület ugyanis több mint másfél éve felújítás alatt áll. Az előadásokat a román társulat a Szakszervezetek Művelődési Házában, a magyar pedig a filharmónia koncerttermében tartja. Csütörtökön rendhagyó sajtótájékoztatót hívtak össze a felújításra váró teátrum színpadán, ahol politikusok és a színház művészei – utóbbiak közül néhányan színpadi jelmezben és sminkben – tájékoztatták a médiát.
Lucian Silaghi színházigazgató elmondta: az épület külső részét már tavaly helyreállították, de a belső restaurálásra nem maradt pénz. Néhány helyiséget, öltözőket, folyosókat sikerült rendbe hozni, de mire a nagyteremre, a színpadra és a nézőtérre került volna sor, elfogytak az anyagi tartalékok. Paffka Ernő építész számításai szerint nagyjából 3 millió 200 ezer lejre volna szükség a munka befejezéséhez. A színészek felpanaszolták, hogy csökken a nézőszám, mióta a patinás épület parlagon hever, a kultúrház pedig annyira kényelmetlen és huzatos, hogy van, aki már meg is betegedett miatta.
Az RMDSZ két bihari parlamenti képviselője, Pető Csilla és Derzsi Ákos is az ügy mellé állt, Pető nemrég fölszólalt a parlamentben, és felhívta a testület figyelmét a felújítási gondokra, majd a frakció javasolta is, hogy a váradi színház kerüljön az állam költségvetésébe. A kezdeményezés azonban eredménytelen maradt. A nagyváradi színházépület a huszadik század fordulóján egyetlen év alatt készült el, most pedig két évad alatt sem sikerült helyreállítani – méltatlankodott Pető Csilla.
Radu Ţârle, az intézményt fenntartó Bihar Megyei Tanács elnöke elmondta: tisztában van vele, hogy főleg tőle várják a probléma megoldását, de a pénzügyi válság és számtalan egyéb ok miatt a tanácsnak nincs elég pénze a további munkálatok finanszírozására, ráadásul hasonló helyzetben van a bábszínház és a megyei rendőr-főkapitányság épülete is, akárcsak a Körösvidéki Múzeumnak hamarosan helyt adó hadapródiskola hatalmas palotájának rendbetétele. Az ügy sikeréhez erős politikai lobbira van szükség – ismerte el Silaghi. Mint mondta, ő optimista, és ha megkapják a pénzt, akár már júniusban elkezdhetik a munkálatokat.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.