Sövénykerítés, 1968.
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
Pittner Olivér (Lupény, 1911 – 1971, Marosvásárhely) festőművész munkáiból nyílik kiállítás május 24-én, szerdán 18 órakor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) harmadik emeleti kiállítóterében.
2023. május 22., 11:032023. május 22., 11:03
Pittner Olivér (Lupény, 1911 – 1971, Marosvásárhely) ahhoz a nagybányai nemzedékhez tartozott, amely a két világháború közötti időszakban megújította a művésztelep szellemiségét – olvasható az EMŰK közleményében.
E lázadó fiatalok (Agricola Lídia, Katz Márton, Csizér Lilla, Kahán Sára, Pittner Olivér, Vida Géza, Kazár László stb.) nemcsak egy igazságosabb társadalomért küzdöttek, hanem egy korszerű művészet kialakítását is szorgalmazták. Mondanivalójukat és a művészeti stílus szintézisét eleinte az erőteljes színhasználatban, a racionális-konstruktív szerkesztésben és a kubista hagyományokban találták meg. A csoport hamar szétszóródott,
Új hajtás, 1969.
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
1941 körül illegalista küldetései miatt Pittner felhagyott a festészettel, s csak jó egy évtized múltával kezdett hozzá ismét. Közben a marosvásárhelyi és a nagyváradi színház gazdasági vezetőjeként működött, majd eltávolítása és a pártból való kizárása miatt különböző vállalatoknál dekoratőrként dolgozott. Az 1945 utáni társadalmi-politikai rendből kiábrándult, a kötelező szocialista realizmust elutasító Pittnert az újrakezdésben az 1960-as években Marosvásárhelyen letelepedett fiatalok, elsősorban Balázs Imre és Nagy Pál barátsága és biztatása segítette.
Az évtized közepén kezdte el kiszáradt fákat, összefonódó, kusza gyökereket ábrázoló, jelképszerű, máskor szürreális hatású sorozatát, amelyek az emberi létezés mély átéléséről tudósítanak.
Pittner 1934-ben rendezte egyetlen önálló kiállítását Nagybányán, amelyet azután Szatmárra is elvitt. A későbbiekben életművének átfogó bemutatására nem került sor. Ezt az adósságot pótolta a Maros Megyei Múzeum Művészeti Osztálya által a marosvásárhelyi Kultúrpalotában megrendezett retrospektív tárlat.
Önarckép szivarral, 1937.
Fotó: Erdélyi Művészeti Központ
A Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettesének válogatásában létrejött kiállítás az alkotó minden korszakának legjellemzőbb alkotásait igyekezett összegyűjteni, s néhány olyan analógiával is kiegészült, amelyek jobban megvilágítják a különleges művészi életpályáját.
A tárlatot Salat Csaba műgyűjtő és Oniga Erika, a kiállítás kurátorai nyitják meg.
A tárlat 2023. július 8-ig látogatható, az Erdélyi Művészeti Központ nyitvatartási rendje szerint, keddtől péntekig 9 és 17 óra, szombaton pedig 10 és 16 óra között.
Benczédi Ilona külföldön élő erdélyi szobrászszobrászművész alkotásaiból nyílik tárlat május 19-én, pénteken 18 órakor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ földszinti kiállítóterében.
A műkereskedelem, a műgyűjtés és a galeristák világába nyújtott betekintést a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban tartott pénteki rendezvény.
A berlini Merlin Bábszínház vendégszerepel a kolozsvári Puck Bábszínházban.
Ady Endre és Léda digitalizált leveleit is elérhetővé tette a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) az általa üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén – tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.
Két erdélyi alkotó, Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze és Szép András zongoraművész, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem korrepetitora svédországi turnéra indul.
Kifejezetten a Z generációnak mutatják be Marosvásárhely szecessziós ékkövét, a 111 éve épült Kultúrpalotát szombaton.
Vidéki erdélyi iskolákba, a Szilágyságba is elviszi az élő irodalmat a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat.
Október 18. és 28. között Bukarestben rendezik meg a 34. Országos Színházi Fesztivált (FNT), amelyen mindig szerepelnek erdélyi magyar színházi előadások, produkciók is.
A kolozsvári Puck Bábszínház október 15-én 17 órától mutatja be legújabb előadását, melyet a magyar és román társulat közösen hozott létre.
Kulturális és turisztikai központtá alakítják a zaguzséni Jakabffy–Juhász-kastélyt, a 19. századi nemesi lak a hétvégén első alkalommal nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
Több mint egymillió forintért kelt el József Attila Nem én kiáltok című, 1924-es verseskötetének dedikált példánya az Antikvárium.hu vasárnap zárult online árverésén.
Hat új film és két közönségtalálkozó várja az érdeklődőket jövő héten a hétfőtől szombatig tartó 18. Román Filmhéten – tájékoztatta a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház pénteken az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!