Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 03., 09:082009. augusztus 03., 09:08
A Petőfi-emlékhelyek küldötteinek 25. találkozója alkalmából az Országos Petőfi Sándor Társaság ügyvezető elnöke, Kispálné Lucza Ilona a Krónikának elmondta: fennállásuk óta minden évben, más-más helyszínen szervezik meg a költő emlékét ápolók találkozóját. „Erdélyben először ezelőtt 10 évvel, Fehéregyházán tartottunk hasonló konferenciát, idén pedig Vásárhelyet választottuk helyszínül.”
Gönczi Ákos |
Élő emlékezet. A résztvevők megkoszorúzták a vásárhelyi Petőfi-szobrot |
A konferencia résztvevőit a Maros Megyei Tanács elnöke, Lokodi Edit Emőke köszöntötte, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára, Szabó Levente értekezett az 1870-ben megjelent, első Petőfi-díszkiadás körüli bonyodalmakról. Vázolta azt az indulatos, hosszas vitát, amely többek között Gyulai Pál, Jókai Mór, Greguss Ágost között bontakozott ki, azzal kapcsolatban, hogy a kiadványban szerepeljenek-e Petőfi királyellenes írásai. Gyulai Pál irodalomtörténész főként azért kardoskodott az ilyen jellegű költemények mellőzése mellett, mert a kiegyezés utáni időszakban a szélsőbaloldali politikusok eszközként használták Petőfi lázító költeményeit. Így a 135 évvel ezelőtt az Atheneum Kiadó megjelentette kötet nem tartalmazza a teljes életművet.
Dávid Gyula irodalomtörténész az erdélyi Petőfi-emlékhelyeket sorakoztatta fel, kiemelve az 1989 után felavatott szobrokat, emléktáblákat, ugyanakkor elemezte a Petőfihez való erdélyi viszonyulás 1989 előtti anomáliáit is. Petőfi Sándor mindössze egy évet töltött Erdélyben, de e rövid idő alatt élte át élete nagy szerelmét, és itt veszett nyoma. Nem csoda hát, ha Fehéregyházán, Szatmárnémetiben, Koltón, Erdődön, Marosvásárhelyen – ahonnan a fehéregyházi végzetes csatába indult – elevenen ápolják emlékét. E hagyományos emlékhelyekhez most már más városok, községek is csatlakoztak.
„Az erdélyi magyarok számára Petőfi Sándor nem puszta tananyag – mondta az irodalomtörténész – hanem anyanyelvünk megőrzésének fontos eszköze volt és maradt.” Ferenczes István költőt is idézte, aki nemrég azt a székely hiedelmet elevenítette fel, amely szerint Petőfi Sándor elhunyt ugyan, de a „lidérce” tovább él, és százévenként újjászületik egy-egy költőben.
A Fehéregyházi Petőfi Múzeum igazgatója, Szabó József gróf Haller Louise-ról beszélt, abból az alkalomból, hogy száz éve hunyt el a jeles Petőfi-pártoló, a fehéregyházi múzeum alapítója. Louise édesapjával, Haller Ferenccel a kufsteini börtönt is megjárta. Már édesapja is ápolta a fehéregyházi csata hőseinek emlékét: bekeríttette a hármas tömegsírt, és hársakkal vétette körül.
A konferencián Kispálné Lucza Ilona A csataterek Petőfije című kötetet is bemutatta, amely hadtörténeti adatokat tesz közzé, és a költő forradalmi megmozdulásokban való részvételét elemzi.
A találkozó magyarországi és hazai résztvevői a szombati konferencia után megkoszorúzták a költő szobrát, majd vasárnap Fehéregyházán részt vettek a fehéregyházi csata 160. évfordulója alkalmából a Petőfi-múzeum által szervezett megemlékezésen.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.