Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 03., 09:082009. augusztus 03., 09:08
A Petőfi-emlékhelyek küldötteinek 25. találkozója alkalmából az Országos Petőfi Sándor Társaság ügyvezető elnöke, Kispálné Lucza Ilona a Krónikának elmondta: fennállásuk óta minden évben, más-más helyszínen szervezik meg a költő emlékét ápolók találkozóját. „Erdélyben először ezelőtt 10 évvel, Fehéregyházán tartottunk hasonló konferenciát, idén pedig Vásárhelyet választottuk helyszínül.”
Gönczi Ákos |
| Élő emlékezet. A résztvevők megkoszorúzták a vásárhelyi Petőfi-szobrot |
A konferencia résztvevőit a Maros Megyei Tanács elnöke, Lokodi Edit Emőke köszöntötte, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára, Szabó Levente értekezett az 1870-ben megjelent, első Petőfi-díszkiadás körüli bonyodalmakról. Vázolta azt az indulatos, hosszas vitát, amely többek között Gyulai Pál, Jókai Mór, Greguss Ágost között bontakozott ki, azzal kapcsolatban, hogy a kiadványban szerepeljenek-e Petőfi királyellenes írásai. Gyulai Pál irodalomtörténész főként azért kardoskodott az ilyen jellegű költemények mellőzése mellett, mert a kiegyezés utáni időszakban a szélsőbaloldali politikusok eszközként használták Petőfi lázító költeményeit. Így a 135 évvel ezelőtt az Atheneum Kiadó megjelentette kötet nem tartalmazza a teljes életművet.
Dávid Gyula irodalomtörténész az erdélyi Petőfi-emlékhelyeket sorakoztatta fel, kiemelve az 1989 után felavatott szobrokat, emléktáblákat, ugyanakkor elemezte a Petőfihez való erdélyi viszonyulás 1989 előtti anomáliáit is. Petőfi Sándor mindössze egy évet töltött Erdélyben, de e rövid idő alatt élte át élete nagy szerelmét, és itt veszett nyoma. Nem csoda hát, ha Fehéregyházán, Szatmárnémetiben, Koltón, Erdődön, Marosvásárhelyen – ahonnan a fehéregyházi végzetes csatába indult – elevenen ápolják emlékét. E hagyományos emlékhelyekhez most már más városok, községek is csatlakoztak.
„Az erdélyi magyarok számára Petőfi Sándor nem puszta tananyag – mondta az irodalomtörténész – hanem anyanyelvünk megőrzésének fontos eszköze volt és maradt.” Ferenczes István költőt is idézte, aki nemrég azt a székely hiedelmet elevenítette fel, amely szerint Petőfi Sándor elhunyt ugyan, de a „lidérce” tovább él, és százévenként újjászületik egy-egy költőben.
A Fehéregyházi Petőfi Múzeum igazgatója, Szabó József gróf Haller Louise-ról beszélt, abból az alkalomból, hogy száz éve hunyt el a jeles Petőfi-pártoló, a fehéregyházi múzeum alapítója. Louise édesapjával, Haller Ferenccel a kufsteini börtönt is megjárta. Már édesapja is ápolta a fehéregyházi csata hőseinek emlékét: bekeríttette a hármas tömegsírt, és hársakkal vétette körül.
A konferencián Kispálné Lucza Ilona A csataterek Petőfije című kötetet is bemutatta, amely hadtörténeti adatokat tesz közzé, és a költő forradalmi megmozdulásokban való részvételét elemzi.
A találkozó magyarországi és hazai résztvevői a szombati konferencia után megkoszorúzták a költő szobrát, majd vasárnap Fehéregyházán részt vettek a fehéregyházi csata 160. évfordulója alkalmából a Petőfi-múzeum által szervezett megemlékezésen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Látogatottsági adatok