Sötétben tapogatóznak. Alulfinanszírozott az örökségvédelem (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
Országos szinten nehézkesen működnek a megyei művelődési igazgatóságok, az alulfinanszírozottság, az alacsony fizetések miatt nincsenek a rendszerben szakemberek, ez pedig veszélybe sodorja a teljes örökségvédelmet – hívta fel a figyelmet Csáki Árpád történész, a Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság vezetője.
2022. március 30., 07:542022. március 30., 07:54
Az intézményvezető – aki kedden a Kovászna megyei prefektus meghívására tartott sajtótájékoztatót – rámutatott, sokat elmond az örökségvédelem általános helyzetéről, hogy
Ugyanakkor tavalyhoz képest még így is a javult a helyzet: a kultúra 45 százalékkal több pénzt kapott, ám a költségvetése elmarad az uniós átlagtól, és nagyságrendekkel a „legboldogabb” északi államoktól, ahol a GDP 2–3 százalékát fordítják a kultúrára.
Mint elhangzott, az alulfinanszírozottság következménye, hogy a kilencvenes évek óta folyamatosan csökken a rendszerben dolgozók száma, jelenleg országos szinten mindössze 300-an dolgoznak az igazgatóságoknál, és közülük sem mindenki ezen a téren képzett. Építészekre, történészekre, régészekre, művészettörténészekre lenne szükség; az igazgatóságnál elvárás ugyan a legalább hétéves korábbi munkaviszony, ám a bér nem éri el az országos átlagszintet. Kovászna megyében például hárman dolgoznak: az igazgató történész, a másik két alkalmazott a közigazgatás és a gazdaság terén szerzett képesítést. Eközben nyolc állás lenne a szerkezeti felépítésben.
Pedig minden nagyobb beruházásra jóváhagyást kell adniuk: az engedélykérések száma már tavaly 15 százalékkal növekedett, idén szintén emelkedésre számítanak, hiszen az uniós, illetve kormányprogramok esetében már a megvalósíthatósági tanulmány szakaszában kell a műemlékvédelmi engedély, ugyanúgy, mint a környezetvédelmi jóváhagyás.
– mutatott rá az igazgató. Egy másik feladatuk lenne, hogy javaslatot tegyenek: különböző épületek rákerüljenek az örökségvédelmi listára, ám ezt is hátráltatja a szakemberhiány. Kovászna megyében 594 tétel szerepel a listán, ám ennél sokkal több lehetne, szögezte le Csáki Árpád.
Gyakran a közösség sem érzi fontosnak az örökség védelmét, Kovászna megyében mindössze öt község újította meg az általános rendezési tervét (PUG).
Ráduly István prefektus – aki évekig Uzon község polgármestere volt – kifejtette, az épített örökség nagy része magántulajdonban van, a polgármesteri hivatalok is javasolhatják, hogy felkerüljenek a védelmi listára,
Csáki Árpád kifejtette, előrelépés, hogy 2020 óta a kisebb beavatkozásokra, mint például egy meszelés, technikai dokumentáció elkészítése nélkül is kiadhatnak egy írásos jóváhagyást – tucatnyi esetben éltek ezzel a lehetőséggel, viszont nem jutnak el, hogy minden építőtelepet ellenőrizzenek, ez szintén a szakemberhiányra vezethető vissza. Rámutatott,
Ha ez nem történik meg, nem sikerül pontra tenni az igazgatóságok finanszírozását országos szinten, veszélybe kerül a működésük – szögezte le Csáki Árpád.
Fesztiválszereplésekre készül az Aradi Kamaraszínház, amelynek legújabb, frissen bemutatott monodrámájáról, Kean című különleges előadásról Tapasztó Ernő és Harsányi Attila beszélt.
Schwechtje Mihály független nagyjátékfilmjét, a Sünvadászatot mutatja be több romániai helyszínen a forgalmazó Filmtett Distribution.
Újabb kötete jelent meg Zilahi Csaba kolozsvári rádiós újságírónak az erdélyi magyar beat-, rock-, folk-, pop-, jazz-zene történetéről, a 2022-ben napvilágot látott Erdélyi magyaRock című könyv folyatásaként.
A Magyar Állami Népi Együttes négy erdélyi városban lép fel június folyamán.
Az év egyik várva várt eseményére kerül sor a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban és a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben június 21-én, a nyári napfordulóhoz legközelebb eső szombaton.
Élénk érdeklődés övezte a kolozsvári Harag György centenáriumi rendezvényt, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt nehéz volt összehozni – mondta el a Krónikának Tompa Gábor.
Hat friss magyar alkotás lesz látható a június 13. és 22. között zajló kolozsvári 24. Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF), ahol az életműdíjban részesülő Tarr Béla rendező főbb alkotásait is levetítik – közölték hétfőn az MTI-vel a szervezők.
Az eddigi hagyományos kora őszi időpont helyett idén június elején szervezték meg Kolozsváron a Jazz in the Park fesztivált. A családias jellegű háromnapos rendezvény ez alkalommal is az autentikus jazz-zene sokszínűségéről szólt.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
szóljon hozzá!