Pénztelen örökségvédelem: veszélybe került a megyei művelődési igazgatóságok működése

Pénztelen örökségvédelem: veszélybe került a megyei művelődési igazgatóságok működése

Sötétben tapogatóznak. Alulfinanszírozott az örökségvédelem (képünk illusztráció)

Fotó: Haáz Vince

Országos szinten nehézkesen működnek a megyei művelődési igazgatóságok, az alulfinanszírozottság, az alacsony fizetések miatt nincsenek a rendszerben szakemberek, ez pedig veszélybe sodorja a teljes örökségvédelmet – hívta fel a figyelmet Csáki Árpád történész, a Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság vezetője.

Bíró Blanka

2022. március 30., 07:542022. március 30., 07:54

Az intézményvezető – aki kedden a Kovászna megyei prefektus meghívására tartott sajtótájékoztatót – rámutatott, sokat elmond az örökségvédelem általános helyzetéről, hogy

idén a művelődési minisztérium a bruttó hazai termék (GDP) 0,1 százalékából gazdálkodhat, és ezen költségvetés csupán 1,15 százalékából finanszírozzák a 41 művelődési igazgatóság működését, melyeknek az örökségvédelmet kellene szavatolniuk.

Ugyanakkor tavalyhoz képest még így is a javult a helyzet: a kultúra 45 százalékkal több pénzt kapott, ám a költségvetése elmarad az uniós átlagtól, és nagyságrendekkel a „legboldogabb” északi államoktól, ahol a GDP 2–3 százalékát fordítják a kultúrára.

Szakemberhiány minden téren

Mint elhangzott, az alulfinanszírozottság következménye, hogy a kilencvenes évek óta folyamatosan csökken a rendszerben dolgozók száma, jelenleg országos szinten mindössze 300-an dolgoznak az igazgatóságoknál, és közülük sem mindenki ezen a téren képzett. Építészekre, történészekre, régészekre, művészettörténészekre lenne szükség; az igazgatóságnál elvárás ugyan a legalább hétéves korábbi munkaviszony, ám a bér nem éri el az országos átlagszintet. Kovászna megyében például hárman dolgoznak: az igazgató történész, a másik két alkalmazott a közigazgatás és a gazdaság terén szerzett képesítést. Eközben nyolc állás lenne a szerkezeti felépítésben.

Csáki Árpád elmondta, több mint száz feladatkört kellene teljesíteniük, ám ilyen körülmények között alig tudják szavatolni az igazgatóság működését.

Pedig minden nagyobb beruházásra jóváhagyást kell adniuk: az engedélykérések száma már tavaly 15 százalékkal növekedett, idén szintén emelkedésre számítanak, hiszen az uniós, illetve kormányprogramok esetében már a megvalósíthatósági tanulmány szakaszában kell a műemlékvédelmi engedély, ugyanúgy, mint a környezetvédelmi jóváhagyás.

Idézet
Időben be kell nyújtani engedélyezésre a tanulmányokat, nem akarják hátráltatni a projekteket, de lesznek helyzetek, amikor el kell rendelniük a régészeti feltárást

– mutatott rá az igazgató. Egy másik feladatuk lenne, hogy javaslatot tegyenek: különböző épületek rákerüljenek az örökségvédelmi listára, ám ezt is hátráltatja a szakemberhiány. Kovászna megyében 594 tétel szerepel a listán, ám ennél sokkal több lehetne, szögezte le Csáki Árpád.

Csak teher az örökségvédelem?

E tekintetben nehézséget jelent, hogy a tulajdonosok sok esetben tehernek érzik, ha az ingatlanjukat műemléknek nyilvánítják, mert ezzel sok kötelezettség jár, ám kevés az előnye, az államtól kevés segítséget kapnak.

Gyakran a közösség sem érzi fontosnak az örökség védelmét, Kovászna megyében mindössze öt község újította meg az általános rendezési tervét (PUG).

Ráduly István prefektus – aki évekig Uzon község polgármestere volt – kifejtette, az épített örökség nagy része magántulajdonban van, a polgármesteri hivatalok is javasolhatják, hogy felkerüljenek a védelmi listára,

ám ezzel konfliktust gerjesztenek, hiszen a tulajdonos gyakran ezzel nem ért egyet, nehezményezi, hogy egy ablakcseréhez is engedélyt kell majd kérnie.

Csáki Árpád kifejtette, előrelépés, hogy 2020 óta a kisebb beavatkozásokra, mint például egy meszelés, technikai dokumentáció elkészítése nélkül is kiadhatnak egy írásos jóváhagyást – tucatnyi esetben éltek ezzel a lehetőséggel, viszont nem jutnak el, hogy minden építőtelepet ellenőrizzenek, ez szintén a szakemberhiányra vezethető vissza. Rámutatott,

az új műemlékvédelmi kerettörvénynek már 2020-ra el kellett volna készülnie; erre az évre ígérik, abban bíznak, az rendezi valamennyire a helyzetet.

Ha ez nem történik meg, nem sikerül pontra tenni az igazgatóságok finanszírozását országos szinten, veszélybe kerül a működésük – szögezte le Csáki Árpád.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 10., péntek

Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon

Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon – közölte a magyarországi Nemzeti Régészeti Intézet a közösségi oldalon.

Teniszpálya alatt találták meg a ferencesek fél évezrede eltűnt templomát Visegrádon
2024. május 10., péntek

Erdélyi teátrum is vendégszerepel a budapesti Nemzeti Színházban

Magyar klasszikus és kortárs darabok, vidéki és külhoni magyar társulatok is helyet kaptak a budapesti Nemzeti Színház májusi műsorában; Marosvásárhelyről, Székesfehérvárról és Szombathelyről érkeznek vendégelőadások Budapestre.

Erdélyi teátrum is vendégszerepel a budapesti Nemzeti Színházban
2024. május 10., péntek

Lefkovicsék Romániában is gyászolnak: számos erdélyi helyszínen vetítik az új magyar filmet

Május 17-től szerepel a romániai mozik műsorán Breier Ádám egyedi hangú debütfilmje, egy keserédes magyar dramedy a gyászról, a családról és arról, hogy mindig mindenkinek igaza van.

Lefkovicsék Romániában is gyászolnak: számos erdélyi helyszínen vetítik az új magyar filmet
2024. május 09., csütörtök

Szabédi László költőre emlékeznek a kincses városban és szeretett mezőségi falujában

Benedek Elek nyomában címmel szervezik meg a Szabédi-napokat pénteken Kolozsváron, szombaton pedig a Maros megyei Szabédon.

Szabédi László költőre emlékeznek a kincses városban és szeretett mezőségi falujában
2024. május 09., csütörtök

Páratlan lehetőség az erdélyi magyar, román és magyarországi színészpalánták számára a csíkszeredai Unscene

Erdélyi magyar, magyarországi, valamint román színi egyetemekről érkeztek színis hallgatók a csütörtökön kezdődött csíkszeredai Unscene fesztiválra, ahol vizsgaelőadásokkal mutatkoznak be.

Páratlan lehetőség az erdélyi magyar, román és magyarországi színészpalánták számára a csíkszeredai Unscene
2024. május 09., csütörtök

„Ki vagy te itt, ebben a világban?” – Marosvásárhelyen nyílik tárlat Polcz Alaine erdélyi születésű író, pszichológus emlékére

A Maros Megyei Múzeum Történeti Osztályának várbeli épületében május 17-én, pénteken 17 órakor nyílik a Polcz Alaine (1922–2007) neves magyar pszichológus és író tiszteletére a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által rendezett vándorkiállítás.

„Ki vagy te itt, ebben a világban?” – Marosvásárhelyen nyílik tárlat Polcz Alaine erdélyi születésű író, pszichológus emlékére
2024. május 09., csütörtök

A kortárs magyar dráma ünnepe: erdélyi színházak is bemutatkoznak a debreceni Deszka Fesztiválon

Tizenötödik alkalommal rendezi meg az idén a debreceni Csokonai Színház, a Vojtina Bábszínház és a Drámaírói Kerekasztal a kortárs magyar dráma ünnepét, a Deszka Fesztivált, amely csütörtökön kezdődik a cívisvárosban – jelezték a szervezők az MTI-nek.

A kortárs magyar dráma ünnepe: erdélyi színházak is bemutatkoznak a debreceni Deszka Fesztiválon
2024. május 09., csütörtök

Talpra, kolozsvári! – Petőfi örök aktualitását szemlélteti a kincses városban megnyílt kiállítás

Kolozsvárra érkezett a Petőfi 200 című kiállítás, mely 2023 januárjában, a költő születésének hónapjában indult útjára a székelyudvarhelyi Művelődési Házból, majd Erdély több települését is bejárta.

Talpra, kolozsvári! – Petőfi örök aktualitását szemlélteti a kincses városban megnyílt kiállítás
2024. május 08., szerda

Miniatűr színházi világba vezet Bagossy Levente díszlettervező Aradon nyíló makett-kiállítása

Bagossy Levente Jászai Mari-díjas díszlettervező makettjeiből nyílik kiállítás az aradi Ioan Slavici Klasszikus Színházban.

Miniatűr színházi világba vezet Bagossy Levente díszlettervező Aradon nyíló makett-kiállítása
2024. május 08., szerda

„Minden korban a küszöbön áll a borzalom”: Albert Camus A félreértés című abszurd drámájának premierje Kolozsváron

A Kolozsvári Állami Magyar Színház új premierje Albert Camus A félreértés című abszurd drámája Mihai Măniuțiu rendezésében, a bemutatót szerdán este 8 órától a nagyszínpadon kialakított stúdiótérben láthatja a közönség.

„Minden korban a küszöbön áll a borzalom”: Albert Camus A félreértés című abszurd drámájának premierje Kolozsváron