2010. november 26., 04:192010. november 26., 04:19
A meghívott elmondta: meghatározó volt számára a költővé érés, és a további fejlődés folyamatában a pécsi Jelenkor folyóirat. „A gondolkodásmódom, a nyelvhez és a formához való viszonyom alakulásában nagyon nagy szerepe volt a Jelenkornak a szerkesztő- és szerzőgárdájával együtt: Balassa Pétertől Nádasig és Esterházyig” – mondta. „Minden író a nyelv révén létezik, ez az anyaga. Az, hogy ki hogyan használja, már alkat kérdése. Bodor Ádám szikár, első látásra egyszerű nyelvezete ugyanúgy nyelvből van, mint az Esterházyé, nem rosszabb vagy jobb nála, csak másként használja az alapanyagot” – fűzte tovább az írói nyelvről szőtt gondolatokat Parti, akinek szinte minden művében – a versekben kifejezetten – maga az „alapanyag”, a nyelv válik főszereplővé. A nyelvbotlásai, szándékos „roncsolása”, olykor a mímelt dilettantizmus adja a Parti Nagy-líra humorát, amely olykor groteszk, máskor parodisztikus elemekben nyilvánul meg. Ahogy a szerző gyakran elmondta: arra kíváncsi, hogyan működik az ember a határhelyzetekben, hogyan működik a nyelv a komikum és a tragikum, a sírás és a nevetés határán. „A hétköznapi morzsás, rontott beszéd fennköltsége érdekel” – hangsúlyozta a szerző. Balázs Imre József rámutatott: Parti Nagy előszeretettel rejtőzik kitalált alakok maszkja mögé, hogy a már említett dilettáns szövegalkotással kísérletezzen. Az egyik ilyen maszk Dumpf Endre, aki az Őszológiai gyakorlatok című versciklus „szerzője”, de ilyen Sárbogárdi Jolán is – Parti Nagy ezen a néven publikálta első prózai művét A test angyala címmel a Jelenkorban 1990-ben. Parti Nagy Lajos elmondta: ’89 előtt egyáltalán nem írt prózát. „Aztán a rendszerváltást követően létrejött egy csomó kis kiadócska, ezek pedig elkezdték kiadni ezeket a füzetes regényeket. Borzalmasak voltak. Elolvastam az egyik ilyen kiadó szinopszisát, ami alapján regényeket vártak. A tag, aki írta, pontosan azokat az elveket fogalmazta meg, amelyek alapján ma a Tv2 és az RTL Klub működik” – emlékezett vissza az író. A test angyala így kísérletképpen született, szándékosan egy dilettáns elbeszélőt választott – ez volt az elkényeztetett „szocibarbi” Sárbogárdi Jolán – és egy nagyon eltúlzott dilettáns szöveget írt, amely annyira népszerű, hogy azóta már a harmadik kiadásnál tart. „Az alapszöveget két nap alatt megírtam, mivel Sárbogárdit beszéltetem, maga a nyelv az, ami nevettet. Én is jól szórakoztam, meg az olvasó is” – magyarázta Parti, hozzátéve, hogy hamar kiderült, kit rejt Sárbogárdi Jolán álarca.
Az est során a műfordítások is szóba kerültek – a szerző nevéhez több drámafordítás is köthető, fordított vagy inkább átdolgozott többek között Moliere-darabokat is –, Réz Pállal közösen ültették át magyarra Caragiale D’ale carnavalului című művét. „Tulajdonképpen Réz Pál készítette a nyersfordítást, én pedig ott folytattam, ahol a Caragiale-fordítók rendszerint megakadnak, mert van, amit egyszerűen nem lehet lefordítani, de mégis megpróbálják, mert túlságosan tisztelik a szöveget. Én inkább átültetem, megpróbálom kitalálni, hogy magyarban mi az, ami az eredeti szövegéhez hasonló hatást kelt. Nem biztos, hogy ez a legjobb adaptáció, de ez is egy lehetséges változat” – magyarázta.
Parti Nagy több életútinterjú elkészítésében vett részt, ő szerkesztette például Balla Zsófia Bodor Ádámmal készített interjúkötetét, A börtön szagát, Tolnai Ottó vajdasági költővel pedig ő beszélgetett, ebből született később a Költő disznózsírból című kötet, Réz Pállal pedig a Kossuth Rádió felkérésére készített beszélgetéssorozatot. „Segíteni kell ezeknek a nagyszerű embereknek, hogy minél többet elmondhassanak magukról az életükről, mert maguktól nem tennék meg. Amikor ez megtörténik, akkor a kérdezőnek félre kell vonulnia, hiszen nem ő volt a főszereplő. Réz Pál nem akar könyvet írni a beszélgetésből, de remélhetőleg még életében megpuhul. Ha nem, akkor a halála után legfennebb megírja más” – mondta Parti Nagy. Balázs Imre, látva, hogy sokan nem fértek be a Kolozsvár Társaság székhelyére, sokan pedig állva hallgatták végig a beszélgetést és a felolvasást, megígérte, hogy ezentúl jobb helyszínt keresnek a találkozóknak, annál is inkább, hogy Garaczi László és Esterházy Péter is ígéretet tett a látogatásra.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.