Fotó: A szerző felvétele
2009. május 27., 11:212009. május 27., 11:21
A IX. Hargita Megyenapok keretében szervezett grafikai tárlaton a gyergyószentmiklósi Orosz Annabella grafikusművész Ruhák című tárlatának megnyitóján vehetett részt hétfőn este a Pro Art Galériában a helybéli szépkedvelő közönség.
„Hol találkozik a ruha és a grafika?” – boncolgatta a kérdést Siklódi Zsolt képzőművész Orosz Annabella grafikusművész Ruhák című tárlatának méltatója. A képzőművész szerint a ruha, az öltözködés elsődleges indítéka, hogy szebbé tegye az embert.
Szerinte ugyanez az elv érvényesül akkor is, amikor a grafikus lenyomatot készít egy lemezről papírra vagy bármilyen hordozófelületre, vagyis szebbé teszi a felületet és ezáltal az ember környezetét is.
„Olyan világot élünk, amelyben sok az álca – állapította meg Orosz Annabella grafikusművész a tárlatnyitón, hozzáfűzve – ha ezt lehántjuk, megmarad az igazság.” A fiatal grafikusművész a Krónikának kifejtette, hogy azért adta a fotó alapú grafikasorozatának a Ruhák címet, mert rá akar világítani arra az igazságra, hogy az emberek a ruhával lényegében valódi énjüket takargatják.
„A felnőttkor még több játékosságot kér” – jelentette ki lapunk kérdésére a művésznő, kifejtve azt is, hogy a hagyományos technikától eltérő módszerrel készült képei magukon viselik azokat a jegyeket, amelyek szülei és ősei, illetve barátai hatására mintegy lenyomatként jelennek meg alkotásain. A kiállítás még két hétig megtekinthető a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.