2009. november 04., 09:412009. november 04., 09:41
A nagyszabású képzőművészeti seregszemlén első ízben állítják ki együtt a Barabás Miklós Céh egykori és mai alkotóinak munkáit. A rendezvényt a Székely Nemzeti Múzeum, az Árkosi Művelődési Központ és a Barabás Miklós Céh szervezi.
Vinczeffy László Munkácsy-díjas festő, a képtár restaurátora, a kiállítás kurátora elmondta, idén tavasszal a céh vezetőségének felkérésére vállalták el a kiállítás szervezését. Azért is lesz a december 10-éig látható tárlat Sepsiszentgyörgyön, mert 1929-ben Kós Károly kezdeményezésére a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium adott otthont az erdélyi magyar képzőművészek munkáit bemutató kiállításnak.
A sikeres kiállítás után alapították meg 1929 novemberében a Barabás Miklós Céhet. Az erdélyi magyar képzőművészet helikoni szervezete védernyője alá vonta a térség alkotóit és gondoskodott az erdélyi magyar festészet, szobrászat és iparművészet értékes alkotásainak bemutatásáról. A művészszervezet a negyvenes években megszűnt, ennek jogos örököse az 1994-ben újjáalakult Barabás Miklós Céh, mely érdekvédelmet és a nagyközönség előtt való bemutatkozás lehetőségét biztosítja a művészeknek.
A mostani kiállítás a két korszak, az elmúlt nyolcvan év képzőművészeti látlelete – fogalmaztak a szervezők. A Barabás Miklós Céhnek két korszaka alatt összesen 209 tagja volt, most 159 művész munkáiból válogattak a sepsiszentgyörgyi tárlatra. Vinczeffy László elmondta, 119 kortárs alkotó munkáját sikerült összegyűjteni: Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában hoztak létre gyűjtőközpontokat.
Emellett a családtagoktól, múzeumoktól, gyűjtőktől 40, a múlt század elején alkotó művész egy-egy munkáját szerezték meg a kiállításra. Barabás Miklós festőművész 1998-ban szervezett centenáriumi kiállítása óta az erdélyi magyar művészeti élet legnagyobb eseménye ez a kiállítás, fogalmazta meg Kopacz Attila, az Árkosi Művelődési Központ igazgatója.
A céh fennállásának 80. évfordulójára kétnapos ünnepséget is szerveznek, pénteken délelőtt Márkosfalván megkoszorúzzák Hunyadi László művét, a Barabás Miklós-mellszobrot és a festő szülőháza helyén állított kopjafát. Pénteken délután Jakobovits Miklós nagyváradi festőművész, a Barabás Miklós Céh elnöke, Németh Júlia művészettörténész és Deac Marius, az Árkosi Művelődési Központ művészeti tanácsadója nyitja meg a kiállítást, majd szombaton az Árkosi Művelődési Központban tartanak szakmai konferenciát A Barabás Miklós Céh múltja, jelene és jövője címmel. A konferencia után bemutatják Németh Júlia Kolozsvár – Mű-hely-szín című kötetét és a Pallas Kiadó Műterem-sorozatának kiadványait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok