2009. június 24., 10:102009. június 24., 10:10
A Szabadság (Libertatea) – 1990 előtt Oradea – mozi a Fekete Sas-palota Kossuth utcai bejáratától megközelíthető termeiben működött, és akkor zárt be, amikor az országos mozivállalat (RADEF) székhelye 2002-ben Aradra költözött. Váradon akkor már működött a multiplex mozi, amely borsos árai ellenére is át tudta csábítani a filmkedvelőket a város három hagyományos mozijából, amelyek rendre be is zártak. A Szabadság egyik termének kezelését hamarosan átvette a kolozsvári cég, amelynek négy évébe telt, hogy saját moziját beindítsa ott.
Egy mozijegy ára 4-5 lej között mozgott, hetente egy filmet vetítettek, s bár kezdetben kifejezetten művészmozinak indult, hamarosan népszerű közönségfilmeket is műsorra tűztek.
A régi mozi impozáns épületrésze időközben teljesen átalakult. A földszinten, ahol annak idején a jegyiroda működött, most pizzát lehet enni. A hatalmas márványlépcsőről megközelíthető emeleti előtér bárrá alakult. Jobbra a volt fimszínház vörös drapériákkal díszített nagytermében most bingószalon működik, szemben pedig, a volt C teremben, amelyben a kevesebb nézőt vonzó műveket vetítették, most játékgépek vannak. Egyedül a valahai B terem maradt meg mozinak.
Kék kárpitjai ma is megvannak, s Jakabffy azt mondja, a nyár folyamán az összes ülést kicserélik, illetve modernebb vetítőgépet hoznak. „Helyenként a falak festését is ki kellett javítanunk” – mondta, ám leszögezte: a gyönyörű szecessziós stílusú díszítések megmaradnak. A teremben 2007-ben kezdték újra a vetítéseket, s az adminisztrátor már múlt tavasszal sok újítást tervezett. Nem tett le most sem arról a tervéről, hogy a palota belső passzázsából külön bejáratot nyisson a mozinak, hogy a nézők ne legyenek kénytelenek a pizzázó és a bár asztalai között lavírozni, ha be akarnak jutni a moziba.
Jakabffy most azt mondja, a helyi önkormányzat illetékeseivel már egyeztetett is, a bejárat létezik, csak meg kell nyitni. „Anynyi van még hátra, hogy ideadják a kulcsot az ajtóhoz” – fogalmazott. Újításként azt tervezi, hogy az eddigiektől eltérően az újranyitástól már heti két-három film is futna a teremben, illetve ismét Dolby Stereo hangzással élvezhetné a filmeket a nagyérdemű – a Szabadság A termében korábban is volt erre lehetőség, de a RADEF a költözéskor a hangrendszert is magával vitte. A jegyárak a tervek szerint 5-6 lej között változnak majd, tehát még mindig nagyjából feleannyiba kerülnek, mint a multiplex moziban egy hétvégi vetítés.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok