Gedő Zsolt és Farkas Loránd alakítja a két főszereplőt a Nobel-díjas író darabjában
Fotó: Biró István
A Kolozsvári Állami Magyar Színház február 13-án, csütörtök 20 órától a mutatja be az irodalmi Nobel-díjas Jon Fosse Én vagyok a szél című drámáját Tompa Gábor rendezésében a színház Stúdiótermében. A bemutatóra szóló jegyek már elfogytak, de a Nobel-díjas író darabját februárban, márciusban és áprilisban is műsorra tűzi a teátrum.
2025. február 10., 19:382025. február 10., 19:38
A bemutatót megelőző sajtótájékoztatón Vajna Noémi dramaturg Jon Fosse norvég írót „napjaink egyik legtöbbet játszott drámaírójának” nevezte, aki 2023-ban elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Az Én vagyok a szél című alkotása 2007-ben született, középpontjában a Fosse írásaira jellemző, visszatérő téma áll: a halál és az élet közti vékony határvonal, annak az életérzésnek a majdnem megfoghatatlan leírása, hogy mi vezet valakit oda, hogy elvegye a saját életét. „A Tompa Gábor által színpadra állított darab ezt az élet és halál közti utazást mutatja be, mintegy szertartást, ami közelebb visz egy szavakkal kifejezhetetlen, láthatatlan dimenzióhoz” – fogalmazott Vajna Noémi.
Tompa Gábor a darabválasztás kapcsán úgy fogalmazott, hogy több éve foglalkoztatja a drámának a színpadra állítása. A két főszereplő az írói utasítások szerint valahol a tengeren tartózkodik, de lehetnek testvérek, apa és fiú, nővérek, férj és feleség, anya és gyermek, azaz számtalan lehetséges variáció létezik – magyarázta.
Tomba Gábor és Vajna Noémi a sajtótájékoztatón
Fotó: Biró István
Az előadásban egy hattagú női kórus is szerepel, amelynek a zenei világáról Boros Csaba, az előadás zeneszerzője azt mondta, hogy az énekkar a gyöngédség hangulatát idézi meg, amely az egész szövegben áthatóan jelen van. „A szövegben három meghatározó elem jelenik meg: a kikötő, a szél és a tenger. E hármasság mentén válogattuk össze azokat a liturgikus szövegeket, amelyek az utazást, a megérkezést és annak szertartásosságát fejezik ki. A szél hol háborog, hol elcsitul, képes lecsendesíteni a tengert, és elvihet bennünket a kikötőbe – vagy akár a halálon túli dimenzióba is” – mondta.
Az Én vagyok a szél premierjét követően legközelebb február 15-én, 20-án és 27-én látható, de a színház közleménye szerint az előadás a márciusban és áprilisban is műsoron szerepel. Az előadásokra jegyek vásárolhatók a színház jegypénztárában (hétköznap 10 és 14 óra között), valamint online a huntheater.biletmaster.ro weboldalon. Az előadás román és angol feliratozással is követhető.
Bár felére csökkentették a költségvetését, hét premiert és két fesztivált tervez most kezdődő, 2024-25-ös évadában a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Megfogalmazta a mának szóló világnapi üzenetét Theodoros Terzopoulos Görögország Színházigazgató, tanár, író, a Színházi Olimpia ihletője és a Nemzetközi Színházi Olimpiai Bizottság elnöke. A világnapi az üzenetet alább közöljük.
A színházi világnap, március 27. alkalmából Sebestyén Aba rendezőt, színészt, az immár 20 éve létrejött marosvásárhelyi Yorick Stúdió független színház vezetőjét faggattuk a teátrum küldetéséről.
A csángó, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett Szőcs Anna Édesanyám rózsafája című életrajzi könyvének román fordítását mutatják be Bukarestben a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központban.
Példaként tárja a mai világ elé a csángó zenei és tárgyi örökséget Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikusművész, akit több évtizedes fáradhatatlan munkája elismeréseként nemrég Kossuth-díjjal tüntettek ki.
Elhunyt életének 86. évében a bánffyhunyadi születésű Buzás Pál zongoraművész, tanár, karnagy és népzenegyűjtő, az erdélyi zenei élet, a magyar kulturális élet meghatározó személyisége – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Március 31-én mutatják be a Szent Anna-tó legendája című zenés mesét Csurulya Csongor rendezésében a Békéscsabai Jókai Színházban.
Az erdélyi magyar társulatok gazdag programmal ünneplik a világszerte március 27-én szervezett színházi világnapot.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház neves színművésze, egykori igazgatója, Nemes Levente idén megkapta a Kossuth-díjat. De mit jelent számára ez az elismerés? Hogyan látja a művészet és a színház szerepét a változó világban?
szóljon hozzá!