Nicolas Cage: az ember sose mellőzzön egyetlen felcsendülő tapsot sem
Fotó: Facebook/TIFF
Pályafutásáról, színészi munkája kulisszatitkairól, kedvenc filmes alkotóiról is beszélt Nicolas Cage hollywoodi filmszínész a 18. alkalommal szervezett Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) keretében szervezett, filmeseknek szóló mesterkurzuson vasárnap délben. A színész a szemle életműdíját, a Transilvania Trófeát vehette át szombaton este az egyetemes filmművészethez való hozzájárulásáért.
2019. június 02., 15:122019. június 02., 15:12
2019. június 02., 15:262019. június 02., 15:26
A hollywoodi filmszínész vasárnap délben mesterkurzust tartott fiatal filmeseknek, Nicolas Cage-et Mihai Chirilov, a TIFF művészeti igazgatója faggatta pályafutásáról, színészi munkájának kulisszatitkairól, szakmai hitvallásáról. A fesztivál közösségi oldalán élőben közvetített eseményen
Az olasz származású, Nicolas Kim Coppola néven 1964-ben született filmsztár kiskorától színész szeretett volna lenni, a színház, film és televízió szakon elvégzett képzése után meggyőzte nagybátyját, Francis Ford Coppola filmrendezőt, hogy szerepet adjon neki. Végül azért változtatott nevet, hogy senki se vádolhassa nepotizmussal. Mint mondta, hivatalosan nem változtatta meg a nevét, Coppola maradt, a Cage nevet, ahogyan az egész világ ismeri, azért választotta, mert nagyon szerette fiatalkorában John Cage avantgárd zeneszerző műveit.
A filmszínész változatos szerepeket kapott már fiatalon, mint a kolozsvári eseményen mondta, nem hátrányként élte meg, hogy művészcsaládból származik, ez inkább inspirálta őt.
– fogalmazott, hozzátéve, nem kell félni az elbukástól a filmes szakmában.
Színészi munkájának „kulisszatitkairól” szólva beszélt többek közt arról, mennyire fontosnak tartotta mindig, hogy nyitott legyen az őt érő különböző hatásokkal szemben. „Szerencsés voltam, mert a legtöbb rendező, akivel dolgozhattam, szerfölött nyitottan viszonyult hozzám. Jó néhányszor kirúghattak volna a munkámból, mert rászolgáltam, de a rendezők rugalmasan viszonyultak hozzám” – mondta a filmsztár.
erről szólva Gary Oldman színészt idézte, aki úgy fogalmazott, „az ember sose mellőzzön egyetlen felcsendülő tapsot sem”, mint mondta, rendkívül hálás minden elismerésért.
Játékstílusának alakulásáról, színészi pályájának alakulásáról is részletesen faggatta Chirilov Cage-et.
– mondta Nicolas Cage.
A filmszínész a beszélgetés végén a közönségből érkező kérdésekre is válaszolt. Elmondta, hogy kik azok a filmes világból, akiket csodál, nagyra tart, akikkel szívesen dolgozna együtt, megemlítette Christopher Nolan, Jack Nicholson, Al Pacino nevét – utóbbiról szólva azt mondta: „ő a legjobb”.
Arra kérdésre, hogy melyik a kedvenc regénye, Cage több címet is említett, Anthony Burgess Gépnarancs című művét, Herman Melville munkáit, és elmondta azt is, hogy a science fiction műfajának nagy rajongója. Kitért arra is, hogy nagyon szereti Hermann Hesse Nobel-díjas német-svájci író műveit, megemlítette a Sziddhárta című könyvét. „Idegesítenek a fordítások, hiszen az ember nem tudhatja, hogy egy adott mű hogyan szól pontosan eredeti nyelven, valószínűleg sokat veszít az értékéből a fordítás által. Imádok olvasni, mert az olvasás nagy mértékben edzi a képzelőerőt, a képzeletet” – mondta.
Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy mivel tölti szabadidejét: iszonyú zsúfolt a programja, rengeteget utazik, de ha otthon van, szeretteivel, a fiaival tölti a szabadidejét – legkisebb fia 13 éves. Ugyanakkor rengeteg filmet néz, mint fogalmazott, újra meg újra megnézi Ingmar Bergman és Andrej Tarkovszkij alkotásait. „Szeretem a jó ételeket és a jó bort, minden olyasmit, ami jót tesz a léleknek” – mondta a filmsztár.
A június 9-ig tartó filmszemle programja a tiff.ro oldalon található.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
szóljon hozzá!