Fotó: MTI
2009. augusztus 11., 09:572009. augusztus 11., 09:57
A Hargita Megyei Kulturális Központ és a Hargita Megyei Tanács szervezésében kerül sor Petrás Mária kerámiaalkotásainak kiállítására a csíkszeredai Kriterion Galériában. A kiállítást augusztus 14-én, 18 órakor nyitják meg, a Bákó megyei Diószénben született csángó művésznő munkáit Hegedűs Enikő művészettörténész méltatja. Petrás Mária biblikus témájú domborművei a szent családot, Szűz Máriát a kis Jézussal, a háromkirályok imádását, az angyali üdvözletet ábrázolják több változatban; megkapóak Pieta-ábrázolásai, csángó Madonna-alakjai.
„Abban a világban, amelyben születtem, imádságos harangozással kezdődött a nap, és avval is ért véget. A családok gazdagságát nyolc-tíz-tizenkét gyermek jelentette. Az ötévestől a legöregebbekig mindenkinek nélkülözhetetlen szerepe volt. Hétköznap azért dolgozott az ember erővel és szorgalommal, mert következett egy-egy ünnep (…). Névtelen szentek között nőttem fel, akik a seregnyi gyermekükkel körülvéve tudtak énekelve szőni, fonni, gyönyörűen hímezni, varázslatossá tenni azt a nehéz világot. Az ő képüket szeretném példaként a világ elé tárni” – írja magáról az 52 éves képzőművész.
Petrás Mária elektroműszerész-végzettséget szerzett, majd a brassói Képzőművészeti Népfőiskola grafika szakán végzett 1978-ban, 1995-ben pedig a Magyar Iparművészeti Főiskolán diplomázott, ahol 1997-ben mesteri képesítést is szerzett. Három és fél méter magas, két méter széles, közel életnagyságú, ötalakos mázatlan kerámia diplomamunkája a dévai ferences kolostor kerengőjében áll. Színházi plakátokat is tervezett, melyek első helyezést kaptak egy országos versenyen.
1997-ben volt az első jelentősebb önálló kiállítása. Azóta több mint 170 egyéni tárlata volt, munkáit többek között Brüsszelben, Grazban, Torontóban, Padovában, Aostában is kiállították. Számos köztéri alkotása áll Magyarország-szerte, de Romániában is. 2006-ban Magyar Művészetért díjban részesült, ugyanebben az évben kapta meg a Szervátiusz Jenő- díjat is, melyet minden évben egy Kárpát-medencei, a nemzeti kultúráért elkötelezett képzőművésznek ítélnek oda.
„Petrás Mária alkotásaiból érezni lehet a csángó közösség ősrégi kultúráját, népművészetének kialakulását, erős hitének megtartó erejét” – olvasható egy méltatásban.
A csíkszeredai kiállítás annak a sorozatnak a része, mely májusban kezdődött Gyergyócsomafalván. Ezután Zabolán nyitották meg a tárlatot, Csíkszereda után pedig Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Bákóban, végül októberben Kolozsvárott lesznek majd láthatók Petrás Mária munkái, melyeket első ízben tekinthet meg az erdélyi közönség.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.