Fotó: Biró István
Semmi nem ad okot derűlátásra, hiszen bizonytalan a járvány miatt a színházak helyzete anyagi szempontból, valamint azért is, mert nem tudni, mikor nyithatják újra a kapuikat az intézmények. A korábbi produkciók online közvetítésének sikere van, de semmi sem pótolhatja az élő, eleven színházi élményt – mondták el a Krónika megkeresésére erdélyi színházak vezetői. Összeállításunk első részében a kolozsvári magyar színház igazgatóját, Tompa Gábort, valamint a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vezetőjét, Bocsárdi Lászlót kérdeztük a teátrumok perspektíváiról.
2020. május 01., 16:212020. május 01., 16:21
„Anyagilag is nagyon bizonytalan helyzet elé nézünk, mert nem tudhatjuk, hogy a megítélt éves produkciós költségvetésből, amelyet a kolozsvári színház évharmadokra osztva kap meg, mennyit folyósítanak ezután. Ez teljesen külön kategória, nem a fizetéseket jelenti, ugyanis nincs átjárás a fizetésalapok és a dologi kiadások alapja között” – mondta el megkeresésünkre Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója.
Kifejtette, az általa vezetett intézmény szinte minden alkalmazottja megkapta a fizetését eddig. Felsorolta: az adminisztrációs személyzet dolgozik, hiszen állandóan mérleget kell készíteni, fizetéseket előkészíteni, fel kell dolgozni a minisztériumi körleveleket. A technikai személyzet az operai műszakkal vállvetve alapos karbantartási munkálatokat végzett: a színpadon ellenőrizték a biztonsági felszerelést, kicserélték a hangtechnikához szükséges kábelhálózatot, új hangszórókat szereltek fel, takarítást végeztek, a zenekari árokra új fedőlemezeket tettek fel – tehát gyakorlatilag teljes gőzzel dolgoztak.
„Most műsoron tartott előadásokat nem közvetítünk. De a régieket egészen 1989-től kezdve, amikor már volt rögzítési technika, elérhetővé tettük a világhálón” – ecsetelte a színházigazgató.
Kitért arra is, jelenleg kísérleti próbafolyamat zajlik, ami kényszerhelyzetből született, Mark Ravenhill kortárs angol szerző Medence víz nélkül című darabját Radu Mica rendezi öt színésszel. Miután a hagyományos próbák abbamaradtak a járványhelyzet miatt, az az ötlet született, hogy online sugárzandó előadást készítenek elő, ami már nem lesz ingyenes.
Amikor majd lehetőség lesz rá, elkészítjük a színpadi verziót is, illetve különböző terekben installáció formájában fogjuk bemutatni. Otthon próbálnak a színészek, a díszlettervező „átalakul” vizuális dizájnerré. Megpróbálnak egységes látványt kialakítani, a színészek elkészítik a kisfilmeket, s ebből lesz egy összevágott verzió, amit május 25-én fog az éteren keresztül bemutatni a színház. Kíváncsian várjuk, milyen lesz a fogadtatása” – mondta Tompa Gábor.
Rámutatott, ami a régebbi előadások online közvetítését illeti, kellemes meglepetést jelentettek, bár hangsúlyozandó, hogy nem pótolhatják a színházi élményt.
– mondta Tompa Gábor. Kifejtette, az utóbbi napokban III. Richárd előadásukra több mint 8500-an kattintottak rá, a Julie kisasszonyra 7300-an, élőben körülbelül 300-an követik a felvételről közvetített régebbi produkciókat, amik 24 órán keresztül elérhetőek online. „Az is jelzésértékű, hogy több ezerrel nőtt a színház Facebookjának látogatottsága. Az következik, hogy gyerekelőadásokat, zenés előadásokat is elérhetővé teszünk vasárnap délelőttönként vagy szombat délutánonként. Ugyanis föl kell készülnünk arra, hogy ha vissza is térünk a mindennapi élet normális medrébe, egyelőre nem lesznek színházi előadások” – fejtette ki a színházigazgató.
Tompa Gábor, a kolozsvári színház igazgatója
Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház Biró István
Tompa Gábor azt mondta, az már látszik, hogy az évad végéig nem lesznek színházi produkciók, de reméli, az ősszel már beindulnak, legalább a kisebb nézőszámú, stúdió-előadások – nyilván a megfelelő óvintézkedések megtételével. „Én még azt is remélem, hogy az Interferenciák nemzetközi színházi fesztivált is megtarthatjuk valamilyen formában november végén, de ehhez tisztázni kell az anyagi támogatások körüli kérdéseket” – mondta. Kitért arra is,
Jövő évad elejére tervezték a filmrendezők sorozatban Hajdu Szabolcsnak egy rendezését, valamint Jurij Kordonszkij állítana színpadra egy produkciót.
„Igyekszem a pozitív oldalát nézni a szomorú eseményeknek is, arra gondolva, hogy a világ legtragikusabb eseményének, a keresztre feszítésnek a feltámadás volt a következménye. Az online közvetítés nem pótolhatja a színháztermi élményt, de mégiscsak fontos, mert egy kis színháztörténetet is beolt az emberek tudatába. Ezek a felvételek még akkor is lényegesek, ha csak dokumentumértékűek, ugyanis sok ténykozmetikázó színháztörténet jelenik meg az utóbbi időben: az emlékezés esetleges, és úgymond újragyártják a színháztörténetet a maguk ízlése szerint” – mondta Tompa Gábor.
Nem derűlátó az általa vezetett intézmény közeljövőjét illetően Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója sem, aki hangsúlyozta, minden attól fog függeni, milyen lesz a költségvetésük, ez határozza majd meg, hány előadást tudnak készíteni.
A háromszéki színház vezetője elmondta, kényszerszabadságon vannak az alkalmazottak, ez azt jelenti, hogy az eddigi bérük 75 százalékát kapják, ami nem haladhatja meg az országos átlagbér 75 százalékát. „Tervezni sem lehet semmit, hiszen ennek a kényszerszabadságnak az a lényege, hogy kizár minden tevékenységet” – mondta az igazgató. Hozzátette,
„Az emberek ki fognak éhezni arra, hogy színházba mehessenek, csak kérdés, hogy hogyan éli túl a színház anyagilag ezt a helyzetet. És kérdés, hogy milyen támogatást kapunk, amikor enyhülnek a szigorítások, viszont még nem tudunk játszani” – mondta Bocsárdi. Hozzátette, a sepsiszentgyörgyi színház fenntartója a helyi önkormányzat, amely eddig erőteljesen támogatta a kultúrát.
„Az év elején létrejött egy alap, amit az RMDSZ jóvoltából a kulturális intézményeket saját erőből fenntartó városoknak ítélt a kormány támogatásként. Ennek a támogatásnak köszönhetően a költségvetésünk először volt olyan, amilyet kértünk, eddig soha nem volt ilyen. Most a napokban viszont ezt visszavonták, a polgármester jelezte, hogy a kormány nem támogatja a kultúrát” – mondta el a színházigazgató. Mint fogalmazott, ebben a helyzetben ez érthető, de ez azt jelenti, hogy a színház támogatottsága vissza fog esni, és teljes mértékben a városvezetéstől fog függeni.
Bocsárdi László
Fotó: Nemzeti Színház
„Hogy a terveink mennyire állnak a lábukon, az akkor fog kiderülni, amikor megtudjuk, mennyi pénzt kapunk az év végéig, hogyan módosul a költségvetés, mi történik a színházi fizetésekkel, amik az elmúlt években növekedtek. Hogy országos szinten hozzányúlnak-e a színházi alkalmazottak fizetéséhez, egyelőre az is kérdéses. A kulturális intézmények a krízishelyzetben nem élveznek nyilván prioritást” – mondta Bocsárdi László.
A többi teátrumhoz hasonlóan a szentgyörgyi is online közvetíti korábbi előadásait felvételről, így tartja a kapcsolatot a közönséggel.
– fejtette ki Bocsárdi László. Hozzátette, konkrétumokat egyáltalán nem lehet tudni, csak innen-onnan olvasni, hallani olyasmiket, hogy ha lazulnak is a szigorítások, akkor olyasmi történhet, hogy egy száz férőhelyes terembe majd ötven személyt engednek be. „Nemcsak azt nem lehet tudni, hogy mikor áll vissza minden a normális kerékvágásba, de azt sem, hogy ha lazulnak is a szigorítások, az emberek egyáltalán be mernek-e majd ülni a színházba” – mondta Bocsárdi. Mint kifejtette, fontos megtartani a színházat a közönség emlékezetében, a szentgyörgyi intézmény háromnaponta közvetít egy-egy régebbi előadást, és ez egyfajta jelenlétet jelent. „Én magam is nézek online előadásokat sok helyről. Az a szerencse, hogy most hozzá lehet jutni olyan produkciókhoz, amelyeket az embernek korábban nem volt lehetősége megnézni” – emelte ki. Ha mégis beindulhatna az élet, és lehetne próbálni, Bocsárdi reméli, hogy két-három előadással jövő tavasszal már játszani lehet közönség előtt, feltéve, ha lesz rá pénz.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.
szóljon hozzá!