Nem pótolható az eleven színházi élmény: erdélyi magyar teátrumok vezetői a járvány okozta helyzetről

•  Fotó: Biró István

Fotó: Biró István

Semmi nem ad okot derűlátásra, hiszen bizonytalan a járvány miatt a színházak helyzete anyagi szempontból, valamint azért is, mert nem tudni, mikor nyithatják újra a kapuikat az intézmények. A korábbi produkciók online közvetítésének sikere van, de semmi sem pótolhatja az élő, eleven színházi élményt – mondták el a Krónika megkeresésére erdélyi színházak vezetői. Összeállításunk első részében a kolozsvári magyar színház igazgatóját, Tompa Gábort, valamint a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház vezetőjét, Bocsárdi Lászlót kérdeztük a teátrumok perspektíváiról.

Kiss Judit

2020. május 01., 16:212020. május 01., 16:21

„Anyagilag is nagyon bizonytalan helyzet elé nézünk, mert nem tudhatjuk, hogy a megítélt éves produkciós költségvetésből, amelyet a kolozsvári színház évharmadokra osztva kap meg, mennyit folyósítanak ezután. Ez teljesen külön kategória, nem a fizetéseket jelenti, ugyanis nincs átjárás a fizetésalapok és a dologi kiadások alapja között” – mondta el megkeresésünkre Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója.

Kifejtette, az általa vezetett intézmény szinte minden alkalmazottja megkapta a fizetését eddig. Felsorolta: az adminisztrációs személyzet dolgozik, hiszen állandóan mérleget kell készíteni, fizetéseket előkészíteni, fel kell dolgozni a minisztériumi körleveleket. A technikai személyzet az operai műszakkal vállvetve alapos karbantartási munkálatokat végzett: a színpadon ellenőrizték a biztonsági felszerelést, kicserélték a hangtechnikához szükséges kábelhálózatot, új hangszórókat szereltek fel, takarítást végeztek, a zenekari árokra új fedőlemezeket tettek fel – tehát gyakorlatilag teljes gőzzel dolgoztak.

A művészeti titkárság és művészeti iroda munkatársai is dolgoznak, a régi repertoárból készítik elő az előadásokat online közvetítésre.

„Most műsoron tartott előadásokat nem közvetítünk. De a régieket egészen 1989-től kezdve, amikor már volt rögzítési technika, elérhetővé tettük a világhálón” – ecsetelte a színházigazgató.

Május 25-én tartanak online bemutatót Kolozsváron

Kitért arra is, jelenleg kísérleti próbafolyamat zajlik, ami kényszerhelyzetből született, Mark Ravenhill kortárs angol szerző Medence víz nélkül című darabját Radu Mica rendezi öt színésszel. Miután a hagyományos próbák abbamaradtak a járványhelyzet miatt, az az ötlet született, hogy online sugárzandó előadást készítenek elő, ami már nem lesz ingyenes.

Amikor majd lehetőség lesz rá, elkészítjük a színpadi verziót is, illetve különböző terekben installáció formájában fogjuk bemutatni. Otthon próbálnak a színészek, a díszlettervező „átalakul” vizuális dizájnerré. Megpróbálnak egységes látványt kialakítani, a színészek elkészítik a kisfilmeket, s ebből lesz egy összevágott verzió, amit május 25-én fog az éteren keresztül bemutatni a színház. Kíváncsian várjuk, milyen lesz a fogadtatása” – mondta Tompa Gábor.

Rámutatott, ami a régebbi előadások online közvetítését illeti, kellemes meglepetést jelentettek, bár hangsúlyozandó, hogy nem pótolhatják a színházi élményt.

Idézet
Semmi sem helyettesíti az élő, eleven színházat, amikor együtt lélegzik az előadás a közönséggel. Viszont a járványhelyzetben mindkét fél, a színház és a nézők részéről is szolidaritási gesztus, együttérzés tapasztalható. A színház gondol közönségére azzal, hogy elfeledett, felidézendő, a fiatal generáció számára esetleg ismeretlen előadásokat közvetít – nemcsak a kolozsvári társulat, hanem a színházak többsége ezt teszi. Ugyanakkor a nézők közül egyre többen kíváncsiak, visszajeleznek, hálásak, hogy nem szakadtunk el egymástól”

– mondta Tompa Gábor. Kifejtette, az utóbbi napokban III. Richárd előadásukra több mint 8500-an kattintottak rá, a Julie kisasszonyra 7300-an, élőben körülbelül 300-an követik a felvételről közvetített régebbi produkciókat, amik 24 órán keresztül elérhetőek online. „Az is jelzésértékű, hogy több ezerrel nőtt a színház Facebookjának látogatottsága. Az következik, hogy gyerekelőadásokat, zenés előadásokat is elérhetővé teszünk vasárnap délelőttönként vagy szombat délutánonként. Ugyanis föl kell készülnünk arra, hogy ha vissza is térünk a mindennapi élet normális medrébe, egyelőre nem lesznek színházi előadások” – fejtette ki a színházigazgató.

Tompa Gábor, a kolozsvári színház igazgatója •  Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház Biró István Galéria

Tompa Gábor, a kolozsvári színház igazgatója

Fotó: Kolozsvári Állami Magyar Színház Biró István

Remélhetőleg ősszel tarthatnak már előadásokat

Tompa Gábor azt mondta, az már látszik, hogy az évad végéig nem lesznek színházi produkciók, de reméli, az ősszel már beindulnak, legalább a kisebb nézőszámú, stúdió-előadások – nyilván a megfelelő óvintézkedések megtételével. „Én még azt is remélem, hogy az Interferenciák nemzetközi színházi fesztivált is megtarthatjuk valamilyen formában november végén, de ehhez tisztázni kell az anyagi támogatások körüli kérdéseket” – mondta. Kitért arra is,

elmarad a Jób szenvedései című, júniusra tervezett produkció premierje, az előadást izraeli vendégrendező állította volna színpadra, és függőben van a gyulai színházzal egy koprodukció, amit augusztusban mutattak volna be.

Jövő évad elejére tervezték a filmrendezők sorozatban Hajdu Szabolcsnak egy rendezését, valamint Jurij Kordonszkij állítana színpadra egy produkciót.

„Igyekszem a pozitív oldalát nézni a szomorú eseményeknek is, arra gondolva, hogy a világ legtragikusabb eseményének, a keresztre feszítésnek a feltámadás volt a következménye. Az online közvetítés nem pótolhatja a színháztermi élményt, de mégiscsak fontos, mert egy kis színháztörténetet is beolt az emberek tudatába. Ezek a felvételek még akkor is lényegesek, ha csak dokumentumértékűek, ugyanis sok ténykozmetikázó színháztörténet jelenik meg az utóbbi időben: az emlékezés esetleges, és úgymond újragyártják a színháztörténetet a maguk ízlése szerint” – mondta Tompa Gábor.

Bizonytalan anyagi helyzet Szentgyörgyön is

Nem derűlátó az általa vezetett intézmény közeljövőjét illetően Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház igazgatója sem, aki hangsúlyozta, minden attól fog függeni, milyen lesz a költségvetésük, ez határozza majd meg, hány előadást tudnak készíteni.

A háromszéki színház vezetője elmondta, kényszerszabadságon vannak az alkalmazottak, ez azt jelenti, hogy az eddigi bérük 75 százalékát kapják, ami nem haladhatja meg az országos átlagbér 75 százalékát. „Tervezni sem lehet semmit, hiszen ennek a kényszerszabadságnak az a lényege, hogy kizár minden tevékenységet” – mondta az igazgató. Hozzátette,

május 15. után az állam már nem fogja fizetni az alkalmazottak kényszerszabadságát, így akkor derül majd ki, hogy a színházak fenntartói mennyire tartják fontosnak a kultúrát abban a helyzetben, hogy a kulturális intézmények nem tudnak normálisan működni.

„Az emberek ki fognak éhezni arra, hogy színházba mehessenek, csak kérdés, hogy hogyan éli túl a színház anyagilag ezt a helyzetet. És kérdés, hogy milyen támogatást kapunk, amikor enyhülnek a szigorítások, viszont még nem tudunk játszani” – mondta Bocsárdi. Hozzátette, a sepsiszentgyörgyi színház fenntartója a helyi önkormányzat, amely eddig erőteljesen támogatta a kultúrát.

„Az év elején létrejött egy alap, amit az RMDSZ jóvoltából a kulturális intézményeket saját erőből fenntartó városoknak ítélt a kormány támogatásként. Ennek a támogatásnak köszönhetően a költségvetésünk először volt olyan, amilyet kértünk, eddig soha nem volt ilyen. Most a napokban viszont ezt visszavonták, a polgármester jelezte, hogy a kormány nem támogatja a kultúrát” – mondta el a színházigazgató. Mint fogalmazott, ebben a helyzetben ez érthető, de ez azt jelenti, hogy a színház támogatottsága vissza fog esni, és teljes mértékben a városvezetéstől fog függeni.

Bocsárdi László •  Fotó: Nemzeti Színház Galéria

Bocsárdi László

Fotó: Nemzeti Színház

„Hogy a terveink mennyire állnak a lábukon, az akkor fog kiderülni, amikor megtudjuk, mennyi pénzt kapunk az év végéig, hogyan módosul a költségvetés, mi történik a színházi fizetésekkel, amik az elmúlt években növekedtek. Hogy országos szinten hozzányúlnak-e a színházi alkalmazottak fizetéséhez, egyelőre az is kérdéses. A kulturális intézmények a krízishelyzetben nem élveznek nyilván prioritást” – mondta Bocsárdi László.

A színház lényege a közvetlen kapcsolat a közönséggel

A többi teátrumhoz hasonlóan a szentgyörgyi is online közvetíti korábbi előadásait felvételről, így tartja a kapcsolatot a közönséggel.

Idézet
Több százan nézik a közvetítéseinket, de hát ez nem pótolja az igazi színházi élményt. A mi munkánk lényege épp a közvetlen kapcsolat a közönséggel, és ez veszett most el. Mindenki aggódik, hogy mikor indulhat újra a színház, ami úgy gondolom, eléggé nagy veszélyben van”

– fejtette ki Bocsárdi László. Hozzátette, konkrétumokat egyáltalán nem lehet tudni, csak innen-onnan olvasni, hallani olyasmiket, hogy ha lazulnak is a szigorítások, akkor olyasmi történhet, hogy egy száz férőhelyes terembe majd ötven személyt engednek be. „Nemcsak azt nem lehet tudni, hogy mikor áll vissza minden a normális kerékvágásba, de azt sem, hogy ha lazulnak is a szigorítások, az emberek egyáltalán be mernek-e majd ülni a színházba” – mondta Bocsárdi. Mint kifejtette, fontos megtartani a színházat a közönség emlékezetében, a szentgyörgyi intézmény háromnaponta közvetít egy-egy régebbi előadást, és ez egyfajta jelenlétet jelent. „Én magam is nézek online előadásokat sok helyről. Az a szerencse, hogy most hozzá lehet jutni olyan produkciókhoz, amelyeket az embernek korábban nem volt lehetősége megnézni” – emelte ki. Ha mégis beindulhatna az élet, és lehetne próbálni, Bocsárdi reméli, hogy két-három előadással jövő tavasszal már játszani lehet közönség előtt, feltéve, ha lesz rá pénz.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 31., csütörtök

Több mint fél évszázad: évfordulós kiállítással ünnepel a bukaresti Magyar Adás

Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.

Több mint fél évszázad: évfordulós kiállítással ünnepel a bukaresti Magyar Adás
2024. október 30., szerda

Dés László is fellép a zenére és emlékezetre összpontosító Kolozsvári Zsidó Napokon

A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.

Dés László is fellép a zenére és emlékezetre összpontosító Kolozsvári Zsidó Napokon
2024. október 30., szerda

Premier a nagyváradi színházban: groteszk szatírát mutatnak be az emberi kicsinyességről

Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.

Premier a nagyváradi színházban: groteszk szatírát mutatnak be az emberi kicsinyességről
2024. október 29., kedd

Ünnepi műsorok a reformáció emléknapján

Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.

Ünnepi műsorok a reformáció emléknapján
2024. október 29., kedd

Erdélyi és partiumi ingyenes turnéra indul a neves magyarországi kamarazenekar

Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.

Erdélyi és partiumi ingyenes turnéra indul a neves magyarországi kamarazenekar
2024. október 28., hétfő

Közép-európai sorskérdéseket feszegető magyar „csodaművet” mutat be a kolozsvári opera

A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.

Közép-európai sorskérdéseket feszegető magyar „csodaművet” mutat be a kolozsvári opera
2024. október 27., vasárnap

Szakítós vígjáték érkezik a romániai mozikba a Filmtett Egyesület jóvoltából

Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.

Szakítós vígjáték érkezik a romániai mozikba a Filmtett Egyesület jóvoltából
2024. október 27., vasárnap

Árnyalja a felületes Székelyföld-sztereotípiákat a Budapesten látható, nagyszabású, „életszagú” néprajzi tárlat

Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.

Árnyalja a felületes Székelyföld-sztereotípiákat a Budapesten látható, nagyszabású, „életszagú” néprajzi tárlat
2024. október 25., péntek

Interferenciák: a rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a színházi fesztiválnak

A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.

Interferenciák: a rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a színházi fesztiválnak
2024. október 23., szerda

Töretlen sikerű, klasszikus operett az Aradi Kamaraszínház műsorán

A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.

Töretlen sikerű, klasszikus operett az Aradi Kamaraszínház műsorán