Ötven reneszánsz és barokk festő portréja látható kedd este óta a kolozsvári Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében. Az Árkossy István festőművész alkotásaiból nyílt tárlat megnyitóján bemutatták a kolozsvári származású alkotó Nagymesterek – Reneszánsz és barokk festőművészek arcképcsarnoka című kötetét is.
2016. április 27., 19:472016. április 27., 19:47
Tibori Szabó Zoltán, a Minerva Művelődési Egyesület elnöke bejelentette: a tárlatot május 13-áig lehet látogatni. Banner Zoltán művészettörténész úgy fogalmazott: ezzel a kiállítással nemcsak a kolozsvári származású művész tért haza, hanem maguk a nagymesterek is, Árkossy kiállítása pedig tulajdonképpen egy tüntetés az európai értékek mellett. „A művészetnek nem csupán egy korszaka, hanem törvénye az újjászületés” – fogalmazott.
Mint kifejtette, az ismert reneszánsz és barokk festők arcképeit bemutató festménysorozatnak nem az a lényege, hogy új múzeumot hozzon létre, hanem példát statuál arról, hogy a tudás és a hit elválaszthatatlan az igazi művészettől. Szerinte Árkossy nemcsak remek festő, hanem remekül ír is a művészetről, immár a harmadik köteténél tart.
Lucian Năstasă-Kovács, a kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatója ugyanakkor kijelentette: Árkossy István nagyon nagy művész, arra emlékezteti, hogy mit kellene jelentsen a művészet a 21. század elején. Az igazgatót elsősorban a festmények technikája nyűgözte le. „A művészetnek valamit mondania kell. Jobban szeretem, ha egyenesen mondja meg nekem az alkotó, hogy mit szeretne, mint ha nagyon elvont lenne” – fejtette ki Lucian Năstasă-Kovács.
Németh Júlia műkritikus, művészettörténész arról értekezett, hogy Árkossy az időkorlátokat feloldva teremtette meg a reneszánsz és barokk festők arcképeiből a maga külön bejáratú reneszánszát, az egyetemes művészettörténet legismertebb részleteiben merült el. Hozzáfűzte, a könyvében a képzőművész objektíven mutatja be saját szubjektív művészettörténetét. „Értékes csemege: egy kortárs művész vallomása egy korról és önmagáról” – méltatta a kiadványt Németh Júlia.
Maga Árkossy István úgy fogalmazott: izgalmas korszak volt a portrék elkészítésének időszaka, úgy érezte, mintha ezek a művészek beköltöztek volna az életébe.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!