Fotó: Boda L. Gergely
Nagy Imre szegedi építész Múltmentés a jövőnek című fotókiállítása látogatható egy hónapon keresztül a marosvásárhelyi Bernády Ház tetőtéri kiállítótermében.
2016. június 20., 17:172016. június 20., 17:17
A Pusztaföldvár nevű, kétezernél kevesebb lélekszámú, Békés megyei alföldi faluban az utóbbi hét-nyolc esztendőben európai uniós támogatásból újítottak fel közösségi tereket, mint az egykori jegyzői lak, a volt evangélikus iskola, az „Olga-ház”, vagyis a ’20-as évek postáskisasszonyának lakóháza, a volt Klebersberg-iskola, az egykori gazdakör, a művelődési ház, a főtér, a vendégfogadó. A kiállítás felvételei a hosszú munkafolyamat egyes lépéseit örökítik meg, az épületek felújítás előtti állapotát, és megújulását dokumentálják.
Az örökség korszerűsítése
Nagy Imre szegedi műépítész szerint az épített örökséget úgy kell felújítani, hogy az adott településen jól hasznosítható legyen. „A mostani kiállítás azt a célt szolgálja, hogy bemutassa, példaértékűen is lehet a hagyományos falut fejleszteni, felújítani, régi épületeit használhatóvá tenni” – mondta lapunknak az építész, aki ezzel a tárlattal is arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy érdemes a régi dolgokra időt és energiát szentelni, a pályázati pénzeket nem csak új dolgokra használni, hanem a már meglévő értékek újrahasznosítására. „Ezt önerőből nem lehetett volna megvalósítani a kis lélekszámú településen, az Európai Unió támogatására volt szükség” – magyarázta Nagy Imre. A terv 2005-ben készült el, az EU-s források bevonásával pedig 2008-tól folyamatosan zajlott az épületek felújítása.
A hét bemutatott épületből kettő kakukktojás, hiszen nem régi épületek, de illeszkednek a hagyományos faluképbe, illetve a közösséget szolgálják. A főteret rendhagyó módon újították fel: a község határában levő ősi földvár szimbolikus mását építették meg rajta úgy, hogy egy rendezvény-helyszínt alakítottak ki szabadtéri színpaddal és nézőtérrel. A másik kakukktojás egy mintaértékűnek szánt falusi vendégház, amely természetes anyagok felhasználásával készült: vályogtéglából, fagerendákból, cserépfedéssel.
Erdélyben is példaértékű lehet
„Erdélyben, illetve az egész Kárpát-medencében példaértékűvé válhat a hagyományos település ilyenfajta megőrzése, az épített örökség ily módon történő felújítása és hasznosítása – hangsúlyozta Nagy Miklós Kund művészeti író, a kiállítás méltatója. – Egy építészről van itt szó, akinek az a vágya és fontos feladata, hogy mentse az örökséget.” Hangsúlyozta, a fotótárlat által megismerünk egy olyan kísérletet, amivel az épített örökséget és műemlékeket meg lehet védeni, másfelől pedig betekintést nyerünk egy magyarországi, alföldi falu életébe, ahol még mindig mezőgazdaságból élnek.
Azt is bemutatják a fotók, hogyan lehet olyan érdekes megoldásokat alkalmazni az építkezésben, a térrendezésben, ami az idegenforgalmat is fellendítheti az adott településen.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
szóljon hozzá!