A kiállítótérben emlékezetes előadások képei, jelmezek, személyes tárgyak kaptak helyet
Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság / Facebook
Ünnepélyes keretek között megnyitották a hétvégén a Partiumi Színházi Gyűjteményt Nagyváradon. A Partiumi Keresztény Egyetem épületében megnyílt állandó kiállítás betekintést nyújt az elmúlt évszázad nagyváradi és partiumi színjátszás történetébe. Az avatóünnepségen Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője elmondta, hiánypótló és szükségszerű a színész- és színházmúzeum az erdélyi magyar színjátszás szempontjából is.
2021. november 28., 13:532021. november 28., 13:53
2021. november 28., 14:072021. november 28., 14:07
Két évvel a bejelentését követően megnyitotta kapuit a rég várt nagyváradi „színészmúzeum”. A Kiss Törék Ildikó színművész által kezdeményezett létesítmény egy, a Partiumi Keresztény Egyetem tulajdonában lévő, a Szent László tértől alig pár lépésnyire, a Pável utca 10. szám alatt található ingatlan egyik emeleti lakásában kapott helyet, itt tekinthető meg az állandó kiállítás, hivatalos nevén Varga Vilmos és művésztársai – Partiumi Színházi Gyűjtemény. A tárlat anyaga Papp Magda, Halasi Erzsébet, V. Csíky Ibolya, Belényi Ferenc, Földes László, Gábor József, Gábor Katalin, Mogyoróssy István, Varga Tibor László és Varga Vilmos pályáját, tehát az elmúlt ötven-hatvan esztendő színházi eseményeinek egy részét mutatja be.
Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság / Facebook
Az eseményt Brendus Réka, a budapesti Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője nyitotta meg, hangsúlyozva Nagyvárad jelentőségét a magyar színjátszás történetének fejlődésében. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora arról beszélt, mennyire fontos egy térség, jelen esetben a Partium kulturális életében a művelődési eseményekre való emlékezés folyamatos ébrentartása, s hogy épp ebből a szempontból milyen öröm ennek a színművészeti emlékháznak a létrejötte.
Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság / Facebook
Jó ötlet volt néhány jellegzetes jelmezt is kiállítani, mert láthatóan hozzásegítették a jelenlevőket egy-egy régebbi színházi élményük felelevenítéséhez. A kiállított tárgyak zöme a hozzátartozók: Bannerné Papp Mária, Belényi Sípos Annamária, Delorean Gyula, Földes Bathó Ida, Gábor Kati, Kiss Törék Ildikó, Mogyoróssy Erzsébet, Óss Enikő, Vindis Andrea, valamint Weiss István fotóművész adományai. A gyűjtemény alapítója a Kiss Stúdió Alapítvány, támogatói a Partiumi Keresztény Egyetem, dr. Varga Zsombor, főtámogató a budapesti Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alap.
Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság / Facebook
Az avatóünnepségen arról ugyan nem esett szó – de épp a megnyitóbeszédek hangvételéből kicsengett a biztatás –, hogy
Ha nem is a lassan 225. évfordulójához érkező váradi színházi élet majdnem minden eseményének felidézésével és kiállításával, de remélhetőleg azokról a nagy hírű művészekről is meg fognak majd emlékezni, akik Nagyváradról indultak, és a 20. század elejétől kezdve, a filmkultúrának, illetve saját tehetségüknek köszönhetően országos hírű sztárok lettek, mint például Dayka Margit, Fényes Alice, Bencze Ferenc vagy Kovács György. A színházlátogató közönséggé épp most válók számára ugyanis elválaszthatatlanok a régebbi művészek a még régebbiektől, hisz az emberi emlékezet helytől és időtől függetlenül mindig mindenütt ugyanúgy működik: a jelent megéljük, a múltra emlékezünk.
Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság / Facebook
Amint arról korábban beszámoltunk, a színészmúzeumnak helyet adó gyönyörű kétszintes belvárosi palotát Magyarország kormánya támogatásával vásárolta meg 2019 márciusában a PKE. Az épületet kívülről még abban az évben teljesen felújították, és megkezdődött a kiállítótér kialakítása is, azonban a koronavírus-világjárvány miatt végül a vártnál jóval tovább tartott a folyamat.
Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság / Facebook
A múzeum tető alá hozatala a korábbi bejelentés értelmében a váradi Kiss Stúdió Színház mögött álló Kiss Stúdió Alapítvány által Magyarország kormányánál megpályázott 6 millió forintból, valamint későbbi pályázatokból valósult meg.
Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság / Facebook
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!