2009. április 03., 10:452009. április 03., 10:45
Az erdélyi szobrász eddig 81 egyéni és 256 csoportos kiállításon vett részt a világ különböző pontjain. Olyan művekkel ismerteti meg a partiumi közönséget, amelyeket Romániában, Magyarországon, az Amerikai Egyesült Államokban, Olaszországban, az Egyesült Arab Emirátusokban, Ausztriában, Franciaországban, a Moldovai Köztársaságban és Kínában is láttak már.
„Olyan világ elevenedik meg Kovács Géza keze nyomán, amely szimbolikájával élővé varázsolja a megunt, kiüresedett használati tárgyakat. Új értelmet kap a reszelő, a vasszög, a patkó és a többi fémdarab. Emberi alakok, csoportok sejlenek fel az újszerű installációkban. Művészetének nagyszerűségét mutatja, hogy a szemlélőt valamiféle képzelt világba ragadja magával, ahol a látottakhoz spontán módon társulnak jelentések” – fogalmazott megnyitóbeszédében Felicia Grigorescu, a Művészeti Múzeum vezetője.
A muzeológus elárulta, hogy a kiállító művész csütörtökön, a tárlatnyitó napján ünnepelte születésnapját – ettől is különleges a szatmári kiállítás, amely anyagával újraértelmez egy letűnt világot. „Gyerekkorom mindennapos használati tárgyait vélem felfedezni ezekben a szobrokban. A hétköznapi, élettelen eszközökre most másképp tekinthetnek a látogatók, hiszen a művész illesztéseivel életet lehelt beléjük” – tette hozzá Grigorescu.
Erdős Judit, a múzeum munkatársa elmondta: ezen a szokatlannak nevezhető kiállításon kétségkívül erős, expresszív jellegű munkákat látni. „A rozsdás, kidobott fémkellékeket az újrahasznosítás során másként helyezi el a térben. A vas metamorfózisának szemlélésekor a befogadó határtalan, képzeletbeli útra indulhat” – részletezte elemzésében Erdős, aki a kiállított szobrok stílusa kapcsán kifejtette, hogy a posztmodern műveket nagyon nehéz besorolni, ő mégis a kortárs avantgárdot találja a legmegfelelőbb jelzőnek Kovács Géza munkáira.
„A hajdani székely vashámorok évszázados nosztalgiája hatja át a sepsiszentgyörgyi szobrászművész munkáit. Ezekben a szobrokban olyan tudás öröklődik át, amely az időt labirintusszerű vaserdővé változtatja át. A tárgyak szemlélésekor a grandiózus elgondolkodtató egyszerűsége tükröződik vissza” – méltatta a kiállítást Kereskényi Sándor muzeológus. Kovács Géza 1984 óta készít ócskavasból szobrokat.
„Művészetemet alapvetően a hegesztés és a használati tárgyak határozzák meg. Ismerőseim, barátaim gyűjtik nekem a vasakat, és azokból válogatok munkáimhoz. Egyébként minden kezem ügyébe eső fémarabot félreteszek, ha például egy patkót találok az úton, mindenképp felveszem” – mesélte lapunknak a szobrászművész.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok