Mítoszmentes kalandozás az ismeretlen Trianon korában

•  Fotó: könyvborító

Fotó: könyvborító

Ablonczy Balázs történészt és a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja keretében általa irányított Trianon 100 kutatócsoportot aligha kell bemutatni a nagyközönségnek. Megismerésükhöz – ha kéretlenül is – nagymértékben hozzájárult Ioan Aurel Pop történész, a Román Akadémia elnöke, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem korábbi rektora, aki három évvel ezelőtt frusztrált, hisztérikus kirohanást intézett a trianoni diktátum történelmi körülményeit kutató csoport ellen. Mint mondták, a csoportot románellenes céllal hozták létre, többek között azért, hogy lejárassa az 1918-as gyulafehérvári események centenáriumára szervezett ünnepségeket.

Balogh Levente

2020. május 13., 07:512020. május 13., 07:51

2020. május 26., 09:382020. május 26., 09:38

Nos, Ablonczy még akkor a lapunknak adott interjúban is cáfolta a vádakat, mondván: a projekt senki ellen sem irányul, célja a száz évvel ezelőtti események, tények alapos vizsgálata, új, eddig ismeretlen adatok feltárása.

korábban írtuk

Trianon: „kéne végre egy közös terv”
Trianon: „kéne végre egy közös terv”

A trianoni diktátum témája a magyar identitás egyik alapkérdését feszegeti – véli Ablonczy Balázs, az MTA Lendület Trianon 100 Kutatócsoport vezetője. 

A karaván pedig azóta is haladt: számos kötet jelent meg a csoport tagjai által végzett kutatások eredményit bemutatandó. Közülük most csak a Trianon arcai című művet emelnénk ki, amely a békediktátum elszenvedői – egyszerű emberektől a magas rangú hivatalnokokig – által hátrahagyott emlékiratokat bemutatva helyezi képbe a ma emberét arról, hogyan élték meg a katasztrófát az akkori polgárok.

Nem lett volna elkerülhető az országcsonkítás

Most pedig, a diktátum aláírásának századik évfordulójára időzítve Ablonczy Balázs újabb kötettel jelentkezett:

az Ismeretlen Trianon című munka a békeszerződés előzményeiről, a korabeli magyarországi viszonyokról és következményekről nyújt szemléletes áttekintést, mintegy összegezve is a kutatócsoport munkájának eredményeit.

A szerzőtől megszokott lebilincselő, humort sem nélkülözően olvasmányos, de tudományos szempontból is alapos stílusban megírt munka számos aspektusát bemutatja a korabeli magyar társadalomnak, az európai nagyhatalmi politika és a környező államok területszerzési szándékainak kontextusába helyezve a történéseket.

A nyitányban a kontrafaktuális történelemírás területére kalandozik – azt próbálja körüljárni, lehetett volna-e másképp, el lehetett volna-e kerülni az ország kétharmadának elvesztését? A fejezet – amely Ablonczy korábbi, Trianon-legendák című művét idézi – számos mítosszal leszámol, és a korabeli társadalmi, politikai és gazdasági viszonyokat bemutatva jut arra a következtetésre, hogy

ha némi területet meg is lehetett volna menteni, az országcsonkítás akkor sem lett volna elkerülhető.

Hiszen Magyarország semmilyen szempontból nem volt olyan helyzetben, mint a sokszor példaként emlegetett Törökország, amelyet a világháború veszteseként a győztes nagyhatalmak ugyancsak brutális területcsonkításra ítéltek, de fegyveres erővel képes volt végül kedvezőbb békeszerződést kikényszeríteni.

Galéria

Evés közben nőtt meg a környező országok étvágya

A továbbiakban arról is képet kapunk, hogy az 1918-as – amúgy semmilyen közjogi hatással nem bíró – gyulafehérvári román nagygyűlésnek otthont adó városban és megyében hogyan alakultak a nemzetiségi viszonyok, és hogyan szorult már az első világháborút megelőző időszakban háttérbe a magyarság Erdély déli részében. Emellett pikáns részletek is kiderülnek arról, hogy a nagygyűlés szervezőit és küldötteit amolyan urambátyám alapon választották ki, hiszen sokakat rokoni szálak fűztek egymáshoz. De megismerhetjük azt is, milyen mozgástere volt az egymást követő magyar kormányoknak az 1918 és 1920 közötti időszakban – talán nem árulunk el nagy titkot, ha elmondjuk: minimális –, ugyanakkor azt is szemléletesen bemutatja, hogyan szembesült a korabeli Magyarország lakossága az erőszak három hullámával is az adott időszakban.

Érdekes adatokat tár a kötet az olvasó elé arról, hogyan nőtt meg evés közben a környező országok étvágya. És milyen, néha fellengzős, máskor rafinált érvekkel próbáltak még több magyar területet megszerezni maguknak

– és hogy ezen törekvések nagy része hogyan fulladt végül kudarcba –, nem mintha nem kaptak volna így is túl sokat. Az egyik legérdekesebb fejezet a Magyar Királyság területén létrejött „kérészállamokat” mutatja be – a Bánsági Köztársaságtól a Lajtabánságon át a Kalotaszegi Köztársaságig, precízen és szemléletesen ábrázolva, hogy a nem kevesebb, mint 13 ilyen ideiglenes államalakulat hogyan viszonyult a központi magyar hatalomhoz, az ország integritásának fenntartásához, és milyen célok vezérelték a rövid életű „államok” létrehozóit.

Elmenekült százezrek

De azt is megtudhatjuk, milyen volt a korszakban Magyarország gazdasági helyzete, mennyire függött a győztesek és az utódállamok kegyétől a létfontosságú szénszállítmányok miatt. Mint ahogy azt is, hogyan zajlott az impériumváltás, milyen megfélemlítő és kényszerítő eszközöket alkalmaztak a megszálló országok a magyar hivatalnoki karral és polgárokkal szemben.

Az egyik legdöbbenetesebb fejezet az, amely a megszállt, majd elcsatolt területekről elmenekült százezrek helyzetét mutatja be. Hogyan kellett vagonokban, szükséglakásokban meghúzniuk magukat, mennyire tehernek érezték a szerencsésebb, az anyaország határai között maradt önkormányzatok az ellátásukat, és hogy a korabeli hivatalos magyar politika is ellenezte a befogadásukat. Hiszen kivándorlásukkal, a magyarság számarányának csökkentésével gyengítették a magyar revíziós törekvések érvrendszerét.

Összességében az Ismeretlen Trianon rendkívül érdekes és hasznos mű, amely sallangmentes, a mítoszoktól és legendáktól megtisztított, az adott lehetőségekhez képest pontos és objektív képet fest arról, miért és hogyan következett be a trianoni tragédia.

És a szerző által alkalmazott megközelítésre nagy szükség volt. Mert az egészséges nemzeti öntudathoz az is kell, hogy tisztában legyünk a saját történelmünk tényeivel. És mert a még ma is élénk magyar–román, magyar–szlovák, magyar–ukrán és magyar–szerb vitákban is akkor tudunk a leghitelesebben érvelni, és a nemzetközi közvéleményt is akkor tudjuk a leghatékonyabban képbe helyezni a Kárpát-medencei viszonyokat illetően, ha a nemzeti mitológia helyett a valós tényekre alapozunk.

Ablonczy Balázs: Ismeretlen Trianon. Az összeomlás és a békeszerződés történetei, 1918–1921. Jaffa Kiadó, Budapest, 2020

Ablonczy Balázs

Ablonczy Balázs (1974) történész, az ELTE BTK oktatója és az MTA BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Doktori címét 2004-ben szerezte. Tanított és kutatott Londonban, Párizsban, Berlinben és az egyesült államokbeli Bloomingtonban. 2011 és 2015 között a Párizsi Magyar Intézet igazgatója volt. Jelenleg az MTA Lendület pályázatán támogatott Trianon 100 kutatócsoport vezetője, Budapesten él. „Kereken száz esztendeje annak, hogy 1920. június 4-én aláírták a trianoni békeszerződést, amelyet a magyar történelem egyik legnagyobb traumájaként tartunk számon, emlékezete máig átszövi mindennapjainkat. Trianon az elmúlt évszázadban, különösen a rendszerváltás óta, minden rossz metaforájává vált, s ezzel párhuzamosan valós tartalmai elhalványultak, mitikus magyarázatai kerültek előtérbe, amelyek aligha szolgálhatják a nemzeti önismeretet” – olvasható az Ismeretlen Trianon. Az összeomlás és a békeszerződés történetei, 1918–1921 című kötet ismertetőjében.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 30., hétfő

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly

Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.

Többen jártak könyvtárba, kevesebben múzeumba, moziba tavaly
2025. június 30., hétfő

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron

Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.

Bach, Händel és Scarlatti alkotásai csendülnek fel Kolozsváron
2025. június 30., hétfő

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza

A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.

Erdélyi sikerek a Kisvárdai Fesztiválon: a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi társulat is díjjal tér haza
2025. június 29., vasárnap

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten

Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.

Otthonról, házasságról, írásról és egymásról: Szabó T. Anna és Dragomán György a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten
2025. június 28., szombat

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van

Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.

Szabadkőművesek Kolozsváron: ami a mítosz mögött van
2025. június 28., szombat

Nők Jókai árnyékában – és fényében

Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.

Nők Jókai árnyékában – és fényében
2025. június 27., péntek

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron

Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.

Az eltűnt bőrönd és a megtalált írói hang – Lars Saabye Christensen norvég író Kolozsváron
2025. június 26., csütörtök

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

Kolozsváron négy napra ismét a könyvek kerülnek a középpontba: június 26-án megnyílt a 14. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét, a kortárs magyar irodalom egyik legjelentősebb erdélyi seregszemléje.

Nem dísz, nem relikvia: a könyv él – Megnyitotta kapuit a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét
2025. június 24., kedd

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra

Sepsiszentgyörgyön gazdag programot kínáló jazzfesztiválra várják a közönséget.

Kilenc országból érkeznek zenészek a szabadtéri sepsiszentgyörgyi jazzfesztiválra
2025. június 23., hétfő

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb díjakat a nagybányai ATELIER nemzetközi szemlén

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb elismeréseket a vasárnap este zárult, 31. nagybányai ATELIER fesztiválon.

Magyar színházi alkotók kapták a legfontosabb díjakat a nagybányai ATELIER nemzetközi szemlén