A műhelymunka során született fotókból kiállítás nyílt Gyergyószárhegyen a múlt hét végén. A tárlat következő állomása Sepsiszentgyörgy, ezen kívül azokban az iskolákban is kiállítják a képeket, ahová a résztvevő diákok járnak. „Tulajdonképpen a fotótábor egyik célja fejleszteni a fiatalok szépérzékét, a tudatosság felé terelni őket, hiszen az állandóan megvalósítható fényképezés mondhatni felhígult, a bármilyen felületre kiposztolt fotók pedig a szerzőt minősítik. Fontos, hogy fejlesszük a fiatalokban, diákokban az igényességre való törekvést, tehát hogy ne csak az legyen, hogy egy-két képet készítenek, aztán kidobják az online felületre. A szépérzék fejlesztésén túl az is lényeges, hogy a következő generáció igényesebben formálja meg, vagy képezze le vizuálisan a világot maga körül” – fejtette ki Huszár Szilamér, aki a Sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola fotó szakának oktatásszervezője.

Fotóit rendszeresen közli a National Geographic, 2021-ben pedig a Magyar Sajtófotó Pályázaton erdélyiként megnyerte szocio kategóriában a harmadik díjat. Azt is elmondta, hogy a mostani tábort Kolcsár Béla, a gyergyószárhegyi központ igazgatója kezdeményezte, aki meghívta őt, valamint Toró Attila szintén sepsiszentgyörgyi fotográfust, hogy oktassák a fiatalokat. A résztvevők iskolások voltak, közülük a legfiatalabb 12 éves, és olyan is akadt köztük, aki most fogott először igazi fényképezőgépet a kezében.

„Azt éreztük oktatókként, hogy a fiatalokban nagyon sok a potenciál, bennük a jövő. Minden műfaj érdekli őket, módfelett kíváncsiak sok mindenre, például a gépbeállításra is.

Mint kifejtette, az alkotóműhelyben az oktatók igyekeztek színessé tenni a palettát, ő maga pedig azt kezdeményezte, hogy mivel délutánonként fotóklub is szerepelt a programban, vonják be az oktatásba a helyi fotósokat is. „Túlzás nélkül mondhatom, hogy nemzetközileg elismert fotográfusok vannak a Székelyföldön. Münzlinger Attila a Kárpát-medence egyik legprofibb asztrofotósa, felkértük, hogy mutassa be az asztrofotózást – örömmel vállalta, így éjszakai fotózásban is részük volt a fiataloknak.

A gyergyószárhegyi Lukács Géza fotós is vállalt egy oktatási modult, ő a „kályhacső” és a „kályhacsöves technológia” rejtelmeibe avatta be a diákokat: ez azt jelenti, hogy a legnagyobb hordozható teleobjektívvel való fényképezést mutatta be, tulajdonképpen bevezette a csapatot a nagy-nagy látószög világába: miként lehet ezzel az optikával állatot, személyt becserkészni” – ecsetelte Huszár Szilamér. Mint sorolta,

Mint kifejtette, a műhelymunka során a résztvevők többféle érzéke is fejlődik, hiszen fiatal korban rengeteg minden fejleszthető.

Példaként hozta fel, hogy a táborban megfigyelték a fán a bodobácsot, és sokan azt mondták: csoda volt, hogy látták, hogy jé, az tényleg mászik, hány lába van, hiszen eddig csak annyit vettek észre egy hasonló jelenségből: ott a fa, azon valami kis piros izé.