Fotó: A szerző felvétele
2009. április 24., 10:242009. április 24., 10:24
„A mostani tárlat bizonyíték arra, hogy Miklós János alkotóereje teljében van abban az életkorban, amikor a legtöbb művész már visszatekintő kiállításban gondolkodik” – vélte a múzeumigazgató. Elmondta: Belényes a két háború között fontos, zsibongó kulturális központ volt, aztán a hetvenes évekig szinte nem történt semmi ott a művészet terén.
Akkor nőtt fel Miklós János generációja, s a festő is akkoriban végezte el Kolozsváron a képzőművészeti egyetemet. A diploma megszerzése után azonban évekig, évtizedekig a tanításnak élt. A mostani kiállítás színvilágában, melegségében fiatalos erőt sugároz, amely épp annyira belényesi, mint amennyire váradi: pezsgő, változatos, színes, vidám – mondta Chiriac.
„Mindent elértem, amit pedagógusként elérhettem, eljött az idő, hogy festőművészként is megmutatkozzam” – vallotta Miklós a tárlatnyitón. Ő egyébként interkulturális eseménynek is tartja a tárlatmegnyitót, s megragadta az alkalmat, hogy román művésztársait, barátait húsvét elmúltával köszöntse.
Jakobovits Miklós magyarul szólt az érdeklődőkhöz. Elmondta: Miklós János a színek varázslatában él. A szín közvetítő erejét felhasználva mutatja meg kivételes érzékenységét, fiatalos életörömét. „Beszéde is éppen olyan gyors és temperamentumos, mint festészeti stílusa” – mondta Jakobovits, aki úgy véli, Miklós képei zsigeri, barbár erőt sugároznak. „Ritmikusak, sodró erejűek a színkompozíciók” – magyarázta.
Ligia Mirişan, a Megyei Kulturális Igazgatóság vezetője azt mondta, ha nem tudná, hogy hatvanéves művészről van szó, a képekből sugárzó öröm és életszeretet alapján azt hinné, pályakezdő fiatalról van szó, ám a mondanivaló ennél érettebb, mélyebb: a hit és az isteni dimenzió mélységeibe és magasságaiba vezet el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok