Menettért – Ferdinandy György könyvéről

Huszonegy éves Ferdinandy György, amikor 1956-ban elhagyja Magyarországot és jó félévszázad múltán, 2009-ben a Magyar Napló Írott Szó Alapítvány kiadásában megjelent Az amerikai menekült című könyvében mondja el, mi is esett meg vele időközben.

Molnár Judit

2010. március 16., 10:142010. március 16., 10:14

Lehetne az ifjúság „bűnei” fölött megértőn-megbocsátón pálcát törő bölcsességként értelmezni, ha nem hármas vallomás volna a kötet – a visszatérésről. Három 56-os fiatalember menettérti – túr-retúr – életútját örökíti meg ez a műfajilag elég nehezen behatárolható könyv.

A legfontosabb ismérve talán az, hogy non-fiction, vagyis tényirodalom, hajlik a szociográfia felé is, de nem tudományoskodó észosztogatás, hanem a legnemesebb magyar irodalmi hagyományokhoz kapcsolódó vallomásos éntörténet. A három sztori három különálló egység, de így, egy kötetben az egy meg egy meg egy sokkal több, mint három.

Mi kötheti össze egy ezermester, egy pilóta és egy író sorsát? Részben a munkájuk szenvedélyes szeretete, részben a mindenkori fiatalok törvényszerűnek mondható kalandvágya, a Paradicsomnak vélt és álmodott nyugati szabadság óhajtása, és nem utolsósorban az idősödő fejjel megkapott lehetőségnek a kihasználása, miszerint a megváltozott világba igenis haza lehet, haza kell térni.
Szentgáli Béla sok más mindenhez értő műbútorasztalos munkamániás. Az egyetlen, amit el tud képzelni önmaga számára az a becsületes munka.

Második feleségével összesen kilenc gyereket nevelnek fel. Béla folyton dolgozik, újra meg újra talpra áll, nemcsak azért, mert ez az életfelfogása, hanem mert vérszerinti és örökbefogadott gyerekeiből derék embert akar faragni. Nem veszi észre, vagy nem akar tudomást szerezni mások rosszindulatáról, sunyiságáról, így kerül börtönbe az egyik veje helyett. Hiába bizonygatja, hogy nem hibás, a végén hazatoloncolják. Haza – amiről már emlékei is alig vannak.

Magyarul sem beszél – de talpra áll ismét, megtalálja a helyét, tömbházgondnok – Toronyőr – lesz, s miután negyedrészt indián származású amerikai felesége utána jön, nemes egyszerűséggel ki merik mondani: boldogok. „– Látod – sóhajtja Szentgáli Béla –, így élünk mi itt. Rosszat akart, és nagy jót tett velünk Amerika. Isten jóra fordította a sorsomat. (…) – Holnap Óbudára megyünk – szólal meg az asszony. A Társaskörbe. Tudja – a férje vállára teszi a kezét – mi ketten most vagyunk először happy. Boldogok.”

Captain Frank Nosti a repülés szerelmese. Mióta gyermekként a kezébe akadt Kvasz András, az első magyar repülő könyve, azóta tudta, hogy ez lesz élete nagy szenvedélye. Szerencsésnek mondja magát, mert a véletlen mindig segítette. A leglehetetlenebbnek tűnő helyzetekből került ki csodával határos módon pár perc alatt. És egész életében azt csinálhatta, amit mindig is akart: repült. Betegen, immár újra otthon és a harmadik feleség mellett egyszerű, pátoszmentes mondatokban foglalja össze az életét:

„Ha visszagondolok az életemre, nem panaszkodhatok. Amit csak kitűztem magam elé, minden célt elértem. Két vállra fektettem a Vadnyugatot. Azután még idejében, hazatértem. Mint a bika: az arénában az is oda megy meghalni, ahol az elődei vérszagát érzi. Megpróbáltam átadni azt, amit tanultam. A tudásomat. Persze azt is, mindig, csak az én színvonalamon. Hogy sikerült-e, nem tudom.”

A harmadik történet külön érdekessége, hogy önvallomás: a fiatalember, aki francia író akart lenni, maga Ferdinandy György. Részben sikerült is neki – számunkra mégis inkább az a rész fontos, ami úgymond nem sikerült: „Végül is termékeny tudathasadásnak tűnt: franciául írni a prózát és magyarul a verseket. Kétségbeesni nem tudtam, csak az anyanyelvemen. (…) De hát ki tud-e bújni a bőréből az ember? És végső soron érdemes-e erre az árulásra alapozni egy írói pályát? Értekező prózát szívesen írtam franciául. De csak magyarul tudtam elképzelni a véresen komoly, a kimondhatatlan dolgokat.”

Három, minden ízében emberi történet. Nem siránkozás, nem nyavalygás, de nem is fitymáló hőzöngés, netán túlkompenzált frusztráltság. Amivel olyan gyakran találkozunk szűkebb vagy tágabb környezetünkben. Szentgáli Béla és Frank Nosti Ferdinandynak mondja el az életét, akinek a sorsa tulajdonképpen ugyanúgy alakult, mint a műbútorasztalosé és a repülőé. Az indulást egy kollektív katarzis, ’56 határozta meg, s a megoldást is közösségi élmény, a ’90-es változás nyújtotta mindhármuknak.

Ahogy a hajdani fiatalemberek számára természetes volt a szabad világ felé indulni, az idősödő férfiak számára ugyanúgy magától értetődött ötven esztendő után megváltani a menettérti jegyet . És nagy szavak, nagy felhajtások nélkül egyszerűen hazatérni. „Tény, hogy amint megnyíltak a napkeleti határok, és hazatérhettem, a világ legtermészetesebb módján megtaláltam a magyar irodalomban a helyemet.( …) Ezzel a rövid összefoglalóval pedig, azt hiszem, végérvényesen eltemettem francia íróságomat.”

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 05., hétfő

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját
2025. május 04., vasárnap

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői

Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői
2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat
2025. május 01., csütörtök

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”

A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”
2025. május 01., csütörtök

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?

A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?
2025. május 01., csütörtök

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron
2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést