A vitaindító gondolatokat Demény Péter író, lapunk korábbi munkatársa vetette fel. Saját szerzeményének sorsa alapján leszűrt tapasztalataként azt nevezte a legnagyobb problémának, hogy hiányzik a párbeszéd, a vita a szerző és a rendező között arról, hogy jó-e a darab vagy sem.
„Az író abból tanulhatna igazán, ha egy alázattal teli rendező elmondaná neki, hogy nem minden ötlete működik a színpadon” – mondta, megjegyezve, hogy a szövegek színpadra alkalmazhatóságának mércéjeként a felolvasószínházat nem tartja elegendőnek, mert ott nem látni „helyzetben” a színészt. „Ha az írót nem engedik közel a színházhoz, nem lehet elvárni, hogy izomból zseniális dolgokat írjon. Fogalmunk sincs, milyenek a drámák, ha csak egy folyóirat hasábjain vagy csak egyetlen előadáson láthatók” – ecsetelte.
Székely Csaba drámaíró ennek kapcsán megjegyezte: az erdélyi magyar színházak nem tudják hogyan kezelni az élő, kortárs szerzőket. Úgy vélte, talán azért bizalmatlanok, mert hosszú időn keresztül nem születtek jó drámák. Rámutatott, Erdélyben csak akkor lenne kortárs drámairodalom, ha az új darabokat folyamatosan bemutatnák. Ehelyett – mivel minden új előadás kockázatos – az itt születő, az itteni helyzetről szóló darabok helyett olyan nyugati darabokat hoznak be, amelyekről elmondható, hogy „rólunk is szólnak”.
Szabó K. István, a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti igazgatója szerint ez annak is betudható, hogy a színházi vezetőkben krónikus félelem él: vajon mit fog mondani a tradicionális közönség? „Nehezen vállalják a rizikót, a váradi tapasztalat azonban az, hogy a közönség nem hülye, sőt megháromszorozódik, ha többet kap” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a rosszul értelmezett erdélyi hagyomány miatt nehéz váltani.
Kötő József színháztörténész, színikritikus szerint a kortárs színházban csakis a rendező-szerző párosok tudják beemelni a szöveget a színház világába. Bodó Ottó dramaturg, kritikus arra hívta fel a figyelmet, hogy kortárs erdélyi magyar dráma nincs, ez azonban nem a színházak hibája.
Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója egy kortárs darab bemutatója kapcsán leszűrt tapasztalatok alapján úgy vélte: a kortárs erdélyi darabokat még a szakma sem veszi komolyan, hiszen a kritikusok sem foglalkoztak az előadással, így a szerző és a társulat sem kapott visszajelzést.
A Torontói Filmfesztiválon tartják a Magyarországon rekordnézettséget hozó Hunyadi-sorozat észak-amerikai premierjét, és szeptembertől műsorára tűzi egy kanadai streaming csatorna is.
Színházi alkotók és nézők közös rendezvénye közeleg: augusztus 18-ig lehet jelentkezni a proTeszt Egyesület és temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház által szervezendő II. színJÁTÉKOK elnevezésű rendezvényre.
Tiszteletlen, sok mindent összevegyít, sci-fit, giccset, komédiát: nem mindenkinek tetszett Radu Jude Drakula című, új román filmje.
Szilágy megye festői szépségű falujában, Sztánán rendezik meg augusztus 28. és 31. között a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét, ahol több mint húsz versenyfilmet, tábori alkotást mutatnak be.
Rodostó, a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa címmel kötetbemutatót és kiállításmegnyitót tartanak csütörtökön a háromszéki Zabolán a Mikes-kastélyban.
Tizedik alkalommal szervezi a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata augusztus közepén a horrorfilmek fesztiválját a Szeben megyei Berethalomban.
Kertkönyvtár címmel szervez foglalkozást az érdeklődők számára a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár.
Néptánc- és népzeneoktatás, kézműves foglalkozások, nagycsaládos programok, minden korosztályt megszólító táborok szerepelnek a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tevékenységei között, melynek elnöke céljaikról, terveikről beszélt a Krónikának.
Szent László magyar király halálának 930. évfordulóján Jánó Mihály művészettörténész érdekfeszítő és látványos vetített képes előadást fog tartani Sepsiszentgyörgyön.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.