Keszeg Vilmos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke
Fotó: Kiss Gábor
Az erdélyi tudományos élet megalapozását és szervezését tűzte ki célul 1859-es megalakulásakor az Erdélyi Múzeum-Egyesület. A szervezet konferenciasorozattal ünnepli fennállásának 160. évfordulóját és a magyar tudomány napját a hétvégén.
2019. november 22., 14:272019. november 22., 14:27
2019. november 22., 14:582019. november 22., 14:58
Fennállásának 160. évfordulóját és a magyar tudomány napját ünnepli a hétvégén az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME).
a tudományművelés anyagi bázisának (könyvtár, levéltár, gyűjtemények, épületek) megteremtését, a kutatás megszervezését és működtetését, a kutatók támogatását, a szakmai kapcsolatok állandósítását és az eredmények népszerűsítését (előadások, közlés). Ebben az átfogó vállalkozásban élen járt a kezdeményező és nagy anyagi áldozatot hozó gróf Mikó Imre, mellé pedig felzárkóztak korának nagy tudósai” – mondta el a Krónikának Keszeg Vilmos.
Az EME elnöke hozzátette, minthogy Erdélyben tudományos központot hívott életre és működtetett, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek meghatározó szerepe volt abban, hogy 1872-ben Kolozsvárt alakult meg az ország második egyeteme. Az EME tagságából kerültek ki a felsőoktatási intézmény professzorai, az egyesület átengedte gyűjteményeit az egyetemi oktatás számára.
„A felsorolás mindig hiányos, a tudományterületi elhelyezés pedig beszűkítő, mégis említsünk meg olyan személyiségeket, mint Kemény József, Szabó Károly, Kőváry László, Jakab Elek, Márki Sándor történész, Brassai Sámuel természettudós, nyelvész, Balogh Ernő, Szádeczky-Kardoss Gyula geológus, Apáthy István zoológus, György Lajos irodalomtörténész, Tavaszy Sándor filozófus, teológus, Herman Ottó természettudós, Pósta Béla régész, Kelemen Lajos történész, Szabó T. Attila nyelvész” – sorolta az egyesület elnöke. Rámutatott,
Keszeg Vilmos emlékeztetett, az egyesületnek 1950–1990 között be kellett szüntetnie működését. 1990-ban szerveződött újra (elnöke rendre Jakó Zsigmond, Benkő Samu, Egyed Ákos, Sipos Gábor). Azóta újra tagjai sorában találjuk a különböző tudományok jeles művelőit.
A Magyar tudomány napja Erdélyben című fórumot pénteken és szombaton tartják Kolozsváron
Fotó: Erdélyi Múzeum-Egyesület
Első nap plenáris előadások lesznek, a második nap az EME hét szakosztálya és fiókegyesületei tartják meg a saját tudományterületükhöz szabott konferenciájukat. Az idei alkalom azért különleges, mert az EME megalakulásának 160. évfordulóját is ünneplik. A szervezők emlékeztetnek, hogy ez a magyar tudományosság ünnepe is, hiszen az intézmény fennállásának több mint másfél évszázada alatt született eredményeik nemcsak az erdélyi magyar tudományos örökséget gazdagították, hanem szervesen hozzájárultak az összmagyar tudományossághoz. A rendezvény fővédnöke Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.
Ünnepi plenáris előadást tart Bokor József, az MTA alelnöke az úgynevezett okos, illetve különböző mértékig autonóm légi és földi járművekről. A szervezők több fiatal kutatót is felkértek előadások megtartására, így a kolozsvári Kis Boglárka Mercédesz geológus a Keleti-Kárpátok különleges gázömléseiről, a mofettákról, Papp Kinga, az EME tudományos kutatója báró hadadi Wesselényi Kata kéziratos imakönyveiről értekezik. A marosvásárhelyi Fábián Zoltán a háromdimenziós röntgenimagisztikai megoldásokról, virtuális modellekről tart előadást, Fazakas Csaba geográfus pedig a változó éghajlat és a talajtakaró kölcsönhatásáról beszél.
A kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárban kiállítást rendeznek az egyesületnek a könyvtárban őrzött iratanyagából, a tárlat a nagyközönség, de még a szakmai közönség előtt is kevéssé ismert kéziratokat és nyomtatványokat tesz közszemlére.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
szóljon hozzá!