Keszeg Vilmos, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke
Fotó: Kiss Gábor
Az erdélyi tudományos élet megalapozását és szervezését tűzte ki célul 1859-es megalakulásakor az Erdélyi Múzeum-Egyesület. A szervezet konferenciasorozattal ünnepli fennállásának 160. évfordulóját és a magyar tudomány napját a hétvégén.
2019. november 22., 14:272019. november 22., 14:27
2019. november 22., 14:582019. november 22., 14:58
Fennállásának 160. évfordulóját és a magyar tudomány napját ünnepli a hétvégén az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME).
a tudományművelés anyagi bázisának (könyvtár, levéltár, gyűjtemények, épületek) megteremtését, a kutatás megszervezését és működtetését, a kutatók támogatását, a szakmai kapcsolatok állandósítását és az eredmények népszerűsítését (előadások, közlés). Ebben az átfogó vállalkozásban élen járt a kezdeményező és nagy anyagi áldozatot hozó gróf Mikó Imre, mellé pedig felzárkóztak korának nagy tudósai” – mondta el a Krónikának Keszeg Vilmos.
Az EME elnöke hozzátette, minthogy Erdélyben tudományos központot hívott életre és működtetett, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek meghatározó szerepe volt abban, hogy 1872-ben Kolozsvárt alakult meg az ország második egyeteme. Az EME tagságából kerültek ki a felsőoktatási intézmény professzorai, az egyesület átengedte gyűjteményeit az egyetemi oktatás számára.
„A felsorolás mindig hiányos, a tudományterületi elhelyezés pedig beszűkítő, mégis említsünk meg olyan személyiségeket, mint Kemény József, Szabó Károly, Kőváry László, Jakab Elek, Márki Sándor történész, Brassai Sámuel természettudós, nyelvész, Balogh Ernő, Szádeczky-Kardoss Gyula geológus, Apáthy István zoológus, György Lajos irodalomtörténész, Tavaszy Sándor filozófus, teológus, Herman Ottó természettudós, Pósta Béla régész, Kelemen Lajos történész, Szabó T. Attila nyelvész” – sorolta az egyesület elnöke. Rámutatott,
Keszeg Vilmos emlékeztetett, az egyesületnek 1950–1990 között be kellett szüntetnie működését. 1990-ban szerveződött újra (elnöke rendre Jakó Zsigmond, Benkő Samu, Egyed Ákos, Sipos Gábor). Azóta újra tagjai sorában találjuk a különböző tudományok jeles művelőit.
A Magyar tudomány napja Erdélyben című fórumot pénteken és szombaton tartják Kolozsváron
Fotó: Erdélyi Múzeum-Egyesület
Első nap plenáris előadások lesznek, a második nap az EME hét szakosztálya és fiókegyesületei tartják meg a saját tudományterületükhöz szabott konferenciájukat. Az idei alkalom azért különleges, mert az EME megalakulásának 160. évfordulóját is ünneplik. A szervezők emlékeztetnek, hogy ez a magyar tudományosság ünnepe is, hiszen az intézmény fennállásának több mint másfél évszázada alatt született eredményeik nemcsak az erdélyi magyar tudományos örökséget gazdagították, hanem szervesen hozzájárultak az összmagyar tudományossághoz. A rendezvény fővédnöke Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.
Ünnepi plenáris előadást tart Bokor József, az MTA alelnöke az úgynevezett okos, illetve különböző mértékig autonóm légi és földi járművekről. A szervezők több fiatal kutatót is felkértek előadások megtartására, így a kolozsvári Kis Boglárka Mercédesz geológus a Keleti-Kárpátok különleges gázömléseiről, a mofettákról, Papp Kinga, az EME tudományos kutatója báró hadadi Wesselényi Kata kéziratos imakönyveiről értekezik. A marosvásárhelyi Fábián Zoltán a háromdimenziós röntgenimagisztikai megoldásokról, virtuális modellekről tart előadást, Fazakas Csaba geográfus pedig a változó éghajlat és a talajtakaró kölcsönhatásáról beszél.
A kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárban kiállítást rendeznek az egyesületnek a könyvtárban őrzött iratanyagából, a tárlat a nagyközönség, de még a szakmai közönség előtt is kevéssé ismert kéziratokat és nyomtatványokat tesz közszemlére.
Életének 81. évében elhunyt Szörényi Szabolcs, Kossuth-díjas zeneszerző, zenei rendező, az Illés, majd a Fonográf együttes korábbi basszusgitárosa – közölte a család szombaton.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!