a tudományművelés anyagi bázisának (könyvtár, levéltár, gyűjtemények, épületek) megteremtését, a kutatás megszervezését és működtetését, a kutatók támogatását, a szakmai kapcsolatok állandósítását és az eredmények népszerűsítését (előadások, közlés). Ebben az átfogó vállalkozásban élen járt a kezdeményező és nagy anyagi áldozatot hozó gróf Mikó Imre, mellé pedig felzárkóztak korának nagy tudósai” – mondta el a Krónikának Keszeg Vilmos.

Az EME elnöke hozzátette, minthogy Erdélyben tudományos központot hívott életre és működtetett, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek meghatározó szerepe volt abban, hogy 1872-ben Kolozsvárt alakult meg az ország második egyeteme. Az EME tagságából kerültek ki a felsőoktatási intézmény professzorai, az egyesület átengedte gyűjteményeit az egyetemi oktatás számára.

„A felsorolás mindig hiányos, a tudományterületi elhelyezés pedig beszűkítő, mégis említsünk meg olyan személyiségeket, mint Kemény József, Szabó Károly, Kőváry László, Jakab Elek, Márki Sándor történész, Brassai Sámuel természettudós, nyelvész, Balogh Ernő, Szádeczky-Kardoss Gyula geológus, Apáthy István zoológus, György Lajos irodalomtörténész, Tavaszy Sándor filozófus, teológus, Herman Ottó természettudós, Pósta Béla régész, Kelemen Lajos történész, Szabó T. Attila nyelvész” – sorolta az egyesület elnöke. Rámutatott,

Keszeg Vilmos emlékeztetett, az egyesületnek 1950–1990 között be kellett szüntetnie működését. 1990-ban szerveződött újra (elnöke rendre Jakó Zsigmond, Benkő Samu, Egyed Ákos, Sipos Gábor). Azóta újra tagjai sorában találjuk a különböző tudományok jeles művelőit.

Első nap plenáris előadások lesznek, a második nap az EME hét szakosztálya és fiókegyesületei tartják meg a saját tudományterületükhöz szabott konferenciájukat. Az idei alkalom azért különleges, mert az EME megalakulásának 160. évfordulóját is ünneplik. A szervezők emlékeztetnek, hogy ez a magyar tudományosság ünnepe is, hiszen az intézmény fennállásának több mint másfél évszázada alatt született eredményeik nemcsak az erdélyi magyar tudományos örökséget gazdagították, hanem szervesen hozzájárultak az összmagyar tudományossághoz. A rendezvény fővédnöke Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.

Ünnepi plenáris előadást tart Bokor József, az MTA alelnöke az úgynevezett okos, illetve különböző mértékig autonóm légi és földi járművekről. A szervezők több fiatal kutatót is felkértek előadások megtartására, így a kolozsvári Kis Boglárka Mercédesz geológus a Keleti-Kárpátok különleges gázömléseiről, a mofettákról, Papp Kinga, az EME tudományos kutatója báró hadadi Wesselényi Kata kéziratos imakönyveiről értekezik. A marosvásárhelyi Fábián Zoltán a háromdimenziós röntgenimagisztikai megoldásokról, virtuális modellekről tart előadást, Fazakas Csaba geográfus pedig a változó éghajlat és a talajtakaró kölcsönhatásáról beszél.

A kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárban kiállítást rendeznek az egyesületnek a könyvtárban őrzött iratanyagából, a tárlat a nagyközönség, de még a szakmai közönség előtt is kevéssé ismert kéziratokat és nyomtatványokat tesz közszemlére.