A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe.
2023. február 15., 15:392023. február 15., 15:39
2023. február 15., 16:112023. február 15., 16:11
Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő Lipcsei Márta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
A prózai írások szerzőinek névsora már önmagában kuriózum: a kortárs mexikói Agustín Cadena, a székelyudvarhelyi Lőrincz György, a budapesti Kötter Tamás, a szegedi Domonkos László, a váradi Majoros Enikő. Verssel van jelen a lapszámban Lencsés Károly, Szilágyi Ferenc Hubart és Csávossy György István.
Szereti felfedezni és újraéleszteni a tetszhalott értékeket címmel Tóth Hajnal írt portrét Balázs Zoltán adjunktusról, a Partiumi Keresztény Egyetem Művészeti Tanszékének vezetőjéről; a vizuális művész alkotása látható a címlapon és a lapszám belső oldalain.
A szatmárnémeti Szamos Diákirodalmi Körre és kiadványaira hívja fel a figyelmet két írás, de két filmkritika is található a lapban: Szombati-Gille Tamás Amikor a társadalom betör, hogy megbélyegezhessen címmel Woody Allen Zelig című filmtörténeti jelentőségű alkotásáról ír, Lencar Péter pedig Alkalom szüli a papot címmel Jan Komasa lengyel rendező Corpus Christi-jét méltatja.
Adrian Gagiu A süket zeneszerző mítosza című miniesszéje Beethovennel kapcsolatos tévhitetek oszlat szét Máté Zsófia fordításában. Kortárs tintamesék antik technikával címmel egy riportot közöl a Várad egy különleges műhelyről, az Ink Tales Letterpressről, ahol százéves, szépen felújított nyomdagépeken dolgozik egy ifjú házaspár. A Megszámláltattunk… című jegyzet miről is szólhatna másról, mint a tavaly lezajlott népszámlálásról.
Továbbra is megtalálható a folyóiratban Barabás Zsuzsa keresztrejtvénye, valamint a Régen és most helytörténeti sorozat következő része a hátlapon.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
A víg özvegy című Lehár-operett története elevenedik meg az aradi nagyszínház színpadán.
Különleges felhívást tett közzé a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház: a Legyél te is műalkotás! című kezdeményezés a Caravaggio című előadásra is felhívja a figyelmet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!