A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe.
2023. február 15., 15:392023. február 15., 15:39
2023. február 15., 16:112023. február 15., 16:11
Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő Lipcsei Márta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
A prózai írások szerzőinek névsora már önmagában kuriózum: a kortárs mexikói Agustín Cadena, a székelyudvarhelyi Lőrincz György, a budapesti Kötter Tamás, a szegedi Domonkos László, a váradi Majoros Enikő. Verssel van jelen a lapszámban Lencsés Károly, Szilágyi Ferenc Hubart és Csávossy György István.
Szereti felfedezni és újraéleszteni a tetszhalott értékeket címmel Tóth Hajnal írt portrét Balázs Zoltán adjunktusról, a Partiumi Keresztény Egyetem Művészeti Tanszékének vezetőjéről; a vizuális művész alkotása látható a címlapon és a lapszám belső oldalain.
A szatmárnémeti Szamos Diákirodalmi Körre és kiadványaira hívja fel a figyelmet két írás, de két filmkritika is található a lapban: Szombati-Gille Tamás Amikor a társadalom betör, hogy megbélyegezhessen címmel Woody Allen Zelig című filmtörténeti jelentőségű alkotásáról ír, Lencar Péter pedig Alkalom szüli a papot címmel Jan Komasa lengyel rendező Corpus Christi-jét méltatja.
Adrian Gagiu A süket zeneszerző mítosza című miniesszéje Beethovennel kapcsolatos tévhitetek oszlat szét Máté Zsófia fordításában. Kortárs tintamesék antik technikával címmel egy riportot közöl a Várad egy különleges műhelyről, az Ink Tales Letterpressről, ahol százéves, szépen felújított nyomdagépeken dolgozik egy ifjú házaspár. A Megszámláltattunk… című jegyzet miről is szólhatna másról, mint a tavaly lezajlott népszámlálásról.
Továbbra is megtalálható a folyóiratban Barabás Zsuzsa keresztrejtvénye, valamint a Régen és most helytörténeti sorozat következő része a hátlapon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Borsody Isabella Lee etnikai identitása, hovatartozása összetett: édesanyja koreai-amerikai, édesapja székely, ő maga Erdélyben gyerekeskedett, majd Budapestre költöztek, jelenleg a Sapientia táncművészet szakán tanul Kolozsváron.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!