A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának idei második, februári lapszáma az egyik alapítót, Lipcsei Mártát hozza (vissza) az olvasók látókörébe.
2023. február 15., 15:392023. február 15., 15:39
2023. február 15., 16:112023. február 15., 16:11
Költőköszöntő címmel Dénes László írt az idén 80. életévét töltő Lipcsei Márta életútjáról, pályájáról, majd Ködöböcz Gábor irodalomtörténésznek egy méltatása olvasható, amelyet a váradi költőnő frissen írott verscsokra követ.
A prózai írások szerzőinek névsora már önmagában kuriózum: a kortárs mexikói Agustín Cadena, a székelyudvarhelyi Lőrincz György, a budapesti Kötter Tamás, a szegedi Domonkos László, a váradi Majoros Enikő. Verssel van jelen a lapszámban Lencsés Károly, Szilágyi Ferenc Hubart és Csávossy György István.
Szereti felfedezni és újraéleszteni a tetszhalott értékeket címmel Tóth Hajnal írt portrét Balázs Zoltán adjunktusról, a Partiumi Keresztény Egyetem Művészeti Tanszékének vezetőjéről; a vizuális művész alkotása látható a címlapon és a lapszám belső oldalain.
A szatmárnémeti Szamos Diákirodalmi Körre és kiadványaira hívja fel a figyelmet két írás, de két filmkritika is található a lapban: Szombati-Gille Tamás Amikor a társadalom betör, hogy megbélyegezhessen címmel Woody Allen Zelig című filmtörténeti jelentőségű alkotásáról ír, Lencar Péter pedig Alkalom szüli a papot címmel Jan Komasa lengyel rendező Corpus Christi-jét méltatja.
Adrian Gagiu A süket zeneszerző mítosza című miniesszéje Beethovennel kapcsolatos tévhitetek oszlat szét Máté Zsófia fordításában. Kortárs tintamesék antik technikával címmel egy riportot közöl a Várad egy különleges műhelyről, az Ink Tales Letterpressről, ahol százéves, szépen felújított nyomdagépeken dolgozik egy ifjú házaspár. A Megszámláltattunk… című jegyzet miről is szólhatna másról, mint a tavaly lezajlott népszámlálásról.
Továbbra is megtalálható a folyóiratban Barabás Zsuzsa keresztrejtvénye, valamint a Régen és most helytörténeti sorozat következő része a hátlapon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
László Noémi és Fekete Vince József Attila-díjas költők a meghívottjai a költészet napja alkalmából szervezett irodalmi rendezvényeknek április 11-én Kolozsváron.
Farkas Árpád költőre emlékeznek a Hargita megyei Székelyszentmiklóson szombaton – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
Kiválósági okleveleket adnak át április 3-án Szatmárnémetiben a helyi magyar kulturális életet gazdagító személyiségeknek.
„Kovács András Ferenc írásművészete sokunk számára minta és mérce. Ma is közöttünk jár-kel. Nógat, hogy dolgozni kell. Gyöngybetűivel listákat ír, védi a jambust és a hexametert” – fogalmazott megkeresésünkre László Noémi kolozsvári költő.
Elhunyt Richard Chamberlain Golden Globe-díjas amerikai színész, a Tövismadarak és A sógun című tévésorozatok, a Monte Christo grófja és A három testőr című filmek főszereplője – jelentették amerikai hírportálok.
Életének 90. évében elhunyt Miske László, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház erdélyi születésű, Jászai Mari-díjas színművésze – közölte a teátrum sajtószolgálata szombaton az MTI-vel.
Elsősorban egyetemistákat és fiatal szakmabelieket vár áprilisi szakmai továbbképzésére a Transylvania Trust Alapítvány, de szívesen látnak minden olyan érdeklődőt is, aki szeretne elmélyedni az épített örökség védelemének, népszerűsítésének témájában.
A Román Ortodox Egyház (BOR) bírálja a brassói születésű Botond Nagy bukaresti rendezését a „keresztény vallási szimbólumok becsmérlő használata” miatt.
Erdély a népművészet területén nagyhatalom, a már alig fellelhető népi kultúrát pedig valahogyan meg kell őrizni, és ez nemcsak a magyar közösségre vonatkozik, hanem a románságra és a cigányságra is – vallja a gyergyóditrói születésű Kelemen László.
Ádám Gyula számos rangos díjjal kitüntetett csíkszeredai fotóművésznek a nagyszebeni polgármesteri hivatal kiállítóterében nyílik kiállítása – közölte a helyi magyarságot összefogó HÍD Egyesület.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!