2010. január 11., 10:552010. január 11., 10:55
Pedagógusok, újságírók és közéleti személyiségek gyűltek össze a hét végén a Szeben megyei Vízakna református gyülekezeti termében, hogy a 20. Szórványtengely-műhely keretében közösen vázolják fel a Szászmedgyes és Nagyszeben környéki magyar tagozatos kisiskolák jövőjét.
A rendezvény helyet adott a kolozsvári Világhírnév Könyvkiadó által szervezett kettős könyvbemutatónak is: a Brassói Lapok főszerkesztőjének, Ambrus Attilának médiaesszé-kötetét Mihály István kolozsvári rádiós szerkesztő mutatta be, az RTV bukaresti munkatársa, Balázs János szórványriportkötetét pedig Tamási Attila nagybányai újságíró, valamint Szabó Csaba mozgalomalapító méltatta. Mint Szabó Csaba kifejtette, olyan publicisták köteteinek kiadását és népszerűsítését vállalta fel, akiket egykor szépirodalmi pályakezdőkként is számon tartottak.
A két ünnepelt szerző – Ambrus Attila és Balázs János – szakmájáról, sajtós hivatásáról vallott. A rendezvény a Szórványhűség-díj átadásával zárult – a díj vízaknai gyerekrajzsorozat: a gyerekek olyan házakat ábrázoltak, amelyeket a faluban szeretnének majd építeni. Az egybegyűltek éltek a vízaknai dalárda jelenléte adta lehetőséggel, és Petőfi, valamint a „Négy nap dörgött az ágyú” című vers emlékére közösen megzenésített Petőfi-verset énekeltek. A rendezvényen egyébként a környékbeli Kiskapus, Mihályfalva, Oltszakadát, Balázstelke, Ágota, Bürkös és Vízakna pedagógusai bemutatták a magyar tagozatok jelenlegi helyzetét.
A felsorolt települések zömében 2-3 éven belül „lehúzzák a redőnyt”, viszont az utolsó előtti generációnak számító kisdiákok továbbtanulására vonatkozóan forgatókönyv nem született még – így ezek eleve román tagozatra ítéltetnek. Keresztes Kálmán megyei tanfelügyelő és Szederjesi György medgyesi iskolaigazgató hangsúlyozta: ha a medgyesi iskola mikrobuszt kapna, jó néhány gyereket lehetne magyar tagozatok felé irányítani. A jelenlévők egyetértettek: az ilyen jellegű, kifejezetten civil hangulatú tanácskozásokra igencsak szükség van, hiszen a szétszórt magyarlakta települések nemigen tudnak egymás gondjairól, és sok esetben nem érnek el hozzájuk olyan információk, amelyek esetleg változtathatnának egy-egy magyar elemistacsoport sorsán.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.