A volt szocialista államok hatalmi struktúráinak oktatófilmjeiről is értekeznek a meghívottak a bukaresti konferencián. Képünk illusztráció
Fotó: Tuchiluș Alex
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
2025. május 01., 21:402025. május 01., 21:40
A május 5. és 7. közt tartandó bukaresti konferenciára magyarországi szakemberek is érkeznek – közölte a Liszt Intézet Bukarest. Az esemény egy 2022-ben elkezdett workshop szellemében folytatódik, amely akkor létrehozott egy aktív, főleg Kelet-európai kutatókból álló hálózatot, akiknek érdeklődési köre a térség oktatófilmjeinek tanulmányozására terjedt ki.
az energiaforrások felhasználása és a környezetvédelem témájú oktatási filmek. Az idei konferenciára az Európán kívüli szocialista múltú országok – például Kína vagy Kuba – filmművészetére szakosodott résztvevőket is várnak.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) szervezi a nemzetközi konferenciát
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
A konferenciát egy egynapos interdiszciplináris workshop követi, amelyen három közép- és kelet-európai ország (Csehország, Magyarország és Románia) hét történésze, filmológusa és filozófusa vesz részt, hogy megvitassák az audiovizuális források jelentőségét a szellemtörténeti kutatásban, és megvitassák a kortárs történetírói kutatásba való integrálásukhoz szükséges módszereket.
Május 5-én Strausz László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) munkatársa „A tudományos-technológiai retorika és az adatok alkalmazása a BM Stúdió alkotásaiban” címmel tart előadást, amelyben a tudományos terminológia és az objektivitás szerepét mutatja be a rendőrkadétoknak szóló oktatófilmekben. Május 6-án Polónyi M Eszter, az ausztriai Kunstuniversität Linz munkatársa „A test képalkotása az orvosi kutatás számára: Heim Pál kórházi filmjei a Magyar Nemzeti Filmarchívumban” címmel tart előadást, amelyben részben a magyar orvosi gyakorlatról készült archív felvételek, részben pedig a háború utáni magyar narratív filmek gyermekreprezentációi alapján mutatja be a kísérleti orvostudománnyal szembeni episztemikus ellenállást.
Strausz László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) munkatársa is érkezik a bukaresti konferenciára
Fotó: Strausz László/Facebook
A május 7-i workshopon részt vesz Strausz László László
valamint Takács Ádám az Eötvös Loránd Tudományegyetemről (ELTE) „Életek és világok: történetiség és anyagszerűség a fotográfiai ábrázolásokban” című előadásában a fényképeken ábrázolt tárgyakkal és környezetekkel kapcsolatos reprezentativitás és történetiség kérdéséről beszél.
Strausz László filmelméletet tanít a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). Kutatói tevékenysége a kortárs Kelet-európai screen media, kulturális emlékezet és a stíluspolitikák elemzése. Megjelent kötetének címe Hesitant Histories on the Romanian Screen, és kutatási területe az állami gyártású oktatói filmek a szocializmus idejében. Az Eastern European Screen Studies kiadvány társszerkesztője.
Polónyi M Eszter művészet-, tudomány- és médiatörténész is a konferencia meghívottja
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
2020-ban az Egyesült Államokból költözött vissza Európába, miután 2017-ben doktori diplomát szerzett művészettörténetből a Columbia Egyetemen, majd azt követően vendégtanárként tanított a brooklyni Pratt Institute-ban. 2020-tól több olyan szlovén kutatási projektben vett részt, egyeseknek vezetője is volt, amelyek a művészet és a technológia kapcsolatát kutatták. 15 éve aktívan kutat a Magyar Filmarchívumban, doktori disszertációját Balázs Béla munkásságából írta. A magyar filmtörténetről írt könyveit (Apertura, Metropolis, Prometheus Film) lefordították magyar és német nyelvre, és tanulmánya a oktatófilmről megjelenés alatt áll az Amsterdam University Press kiadónál, a Useful Cinema in State Socialism című esszékötetben (ed. Lucie Česálková, Christian Ferencz-Flatz, Ana Szel).
Takács Ádám, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Történeti Intézetének tanára és kutatói ösztöndíjas a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen
Fotó: Liszt Intézet Bukarest
Takács Ádám, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Történeti Intézetének tanára és kutatói ösztöndíjas a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. 2021–2024 között vendégtanár volt a kanadai Alberta Egyetem Wirth Institute for Austrian and Central-European Studies tanszékén.
Legfrissebb kötetei: Foucault's Critical Philosophy of History (Lexington Books, 2024) és A történelem igézete (Budapesti Metropolitan Egyetem, 2021).
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
szóljon hozzá!