Dávid Gyula irodalomtörténész a díjjal
Fotó: RMDSZ
Sántha Attila írót, nyelvészt és Dávid Gyula irodalomtörténészt, egykori 1956-os politikai elítéltet díjazta Kolozsváron az RMDSZ, valamint a szövetség által létrehozott Communitas és a Kós Károly Akadémia Alapítvány a magyar nyelv napja alkalmából.
2018. november 13., 22:252018. november 13., 22:25
2018. november 13., 22:322018. november 13., 22:32
Péntek János, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke úgy vélte: Sántha Attila nemcsak a 13 éven át készített Bühnagy székely szótárral, a székely tájszavak összegyűjtésével érdemelte ki a díjat, hanem versesköteteivel, esszéivel, szerkesztői munkájával és a moldvai magyar oktatás elindításáért végzett erőfeszítéseivel is.
A 90 éves Dávid Gyulának ítélt Erdélyért életműdíjról Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke beszélt a kedden este a kolozsvári Bánffy-palotában rendezett ünnepségen.
Megemlítette: így volt ez az Erdélyért életműdíjat korábban megkapó Kántor Lajos irodalomtörténésszel, Egyed Ákos történésszel vagy Csíky Boldizsár zeneszerzővel, és így van ez Dávid Gyulával is. „Nemcsak a művünkkel, hanem az életünkkel is minden pillanatban üzenetet fogalmazunk meg” – jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ volt elnöke úgy vélte: Dávid Gyula egy életen át a minőséghez igazodott, ahhoz a közösségi és egyéni erkölcshöz, amely mindenki számára fontos kell, hogy legyen.
Sántha Attila író
Fotó: RMDSZ
Dávid Gyula szerényen fogalmazta meg gondolatait a díj átvétele kapcsán a szembesítésről. „Nehéz dolog, amikor az embert szembesítik saját magával, akkor is, amikor valami rossz derül ki ebből, és akkor is, amikor az az érzése, hogy túlságosan sok a jó. Nem először állok ilyen helyzetben, és minden alkalommal az volt bennem, hogy ezekből az következik, hogy kiderül: amit ösztönszerűen, a dolgok természetességéből következően csináltam, annak volt valami értelme. Ez kötelezi is az embert. Ami még az életemből hátra van, azt ahhoz a mércéhez kell igazítanom, amit az én számomra ebben az időszakban többszörösen is felállítottak. Szeretném, ha a jó Isten megadná, hogy erre lehetőségem legyen, és amennyire tőlem telik, igyekszem ennek megfelelni” – köszönte meg az elismerést az irodalomtörténész.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
Megtartotta évadkezdő társulati gyűlését, elkezdte 81. évadát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Két magyar filmpremier, Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című rendezése is szerepel a szerdán kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház elkezdte új évadát, székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.
A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.
Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
Vándortárlatnak szánt kiálltást nyitott meg a Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége a Kolozsvári Magyar Napok keretében. Az augusztus 24-ig látogatható kiállítás az 1990-ben indult Helikon 35 címlapját vonultatja fel.
szóljon hozzá!