Fotó: MTI
Magyar királyok koronázási érmeiből nyílik kiállítás pénteken az Erdélyi Történeti Múzeumban, Kolozsváron. A kiállításon 24 magyar király és királyné koronázása alkalmára vert, vagy koronázását megörökítő érmek mellett a magyar Szent Korona eredeti technikával készült másolatát is megtekintheti a közönség.
2017. november 23., 23:122017. november 23., 23:12
Gazdac Alföldy Ágnes, a kiállítás kurátora az MTI-nek elmondta, hogy mintegy háromszáz koronázási érmet mutatnak be, amelyek fele a kolozsvári múzeum gyűjteményéből származik, a másik felét pedig a budapesti Nemzeti Múzeumból kölcsönözték. A mohácsi csatában meghalt II. Lajos volt az első magyar király, akinek a koronázására ilyen érmet vertek. Ezután az 1564-től uralkodó Miksa és az őt követő valamennyi Habsburg király veretett koronázási érmeket – emlékeztetett.
Az érmek egy részét a koronázási ceremónia keretében az uralkodó ajánlotta fel az egyháznak, másik részét pedig a koronázás megörökítésére verették az esemény után. Készültek ugyanakkor koronázási zsetonok is, amelyeket a ceremónia végeztével az uralkodó az ünneplő tömeg közé szórt.
Gazdac Alföldy Ágnes elmondta, a zsetonok általában parányi méretűek, de az érmek között tekintélyes méretűek is akadnak. Hogy a közönség jól láthassa ezeket, az érmek egy részét kinagyítva, illusztrációkon is szemügyre lehet venni. A kurátor megjegyezte, a koronázási érmekből általában többet is megőriztek.
Hozzátette: néhány éve indult egy program a különböző európai gyűjteményekben fellelhető koronázási érmek felkutatására. Ekkor derült ki, hogy a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeumé az egyik leggazdagabb ilyen gyűjtemény.
A románul és magyarul feliratozott kiállítás ugyanakkor a szent korona történetébe és a koronázás ceremóniájába is betekintést nyújt. A kiállítás teljes időtartama alatt (2018. január 24-ig) megnézhető az a románul feliratozott dokumentumfilm is, amelyet a Lendület kutatócsoport készített a Szent Korona történetéről. A kiállítás keretében egy olyan eredeti koronázási pálca is megtekinthető lesz, amelyet I. Ferenc király megkoronázásakor a koronázási ceremóniát vezető udvarmester használt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Az erdélyi magyar irodalom irodalomtörténészeinek, kritikusainak palettáján a legjobbak közt van a napokban elhunyt Láng Gusztáv helye, aki a transzilvanizmusnak is egyik legkiválóbb szakértője volt.
A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezőcsapata közölte, hogy mely frissen díjazott alkotásokat fogják vetíteni a június 13. és 22. közt tartandó, immár 24. alkalommal szervezendő kolozsvári szemlén.
Hetvenedik születésnapján Háromszék kultúrájáért-díjjal köszöntötték Pozsony Ferenc néprajzkutató professzort szülőfalujában, Zabolán.
A jó jel címmel mutattak be darabot az aradi Csiky Gergely Főgimnázium középiskolásai, akik a generációjukra – sőt a társadalom túlnyomó részére jellemző – okoseszköz- és wififüggőség elé tartottak görbe tükröt.
A Jézus Krisztus Szupersztár című produkciót láthatja nagycsütörtökön, április 17-én a Kolozsvári Magyar Opera közönsége.
A Gyárfás Jenő festőművész munkásságát bemutató kiállítását technikai okok miatt a tervezettnél korábban zárja a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, ezért április 15-én kedvezményes belépést és meghosszabbított nyitvatartást kínál látogatóinak.
Életének kilencvenedik évében elhunyt Mario Vargas Llosa, korunk egyik legnagyobb írója. Híradások szerint a Nobel-díjas írót limai házában, családja körében érte a halál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!