Archív felvétel
Fotó: Both Ildikó
Immár negyedik magyarországi helyszínen mutatják be az érdeklődőknek Gábor Áron ágyúját, a felújítás alatt álló sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik legnagyobb attrakcióját. Vargha Mihály igazgató bejelentette, reményeik szerint 2024. március 15-én az ágyúöntő alakja köré tervezett tárlattal avatják fel a megújult Székely Nemzeti Múzeumot.
2021. október 13., 10:002021. október 13., 10:00
2021. október 13., 10:042021. október 13., 10:04
Időszakos kiállításon a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban látható jelenleg Gábor Áron egyetlen fennmaradt eredeti ágyúja. A műtárgy már két éve vendégeskedik Magyarországon, először a budapesti Hadtörténeti Múzeumban mutatták be a Lészen ágyú! című tárlat keretében, amely a sepsiszentgyörgyi és a budapesti múzeum közös munkája.
Azóta a kiállítást bemutatták Szegeden és Kecskeméten is – idézte fel a keddi sajtótájékoztatón Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Mint kifejtette, öt évbe telt, amíg végül 2010-ben Bukarestből visszaszerezték az ágyút, utána sokszor kérték bemutatásra magyarországi múzeumok, de addig nem adták, hiszen a sepsiszentgyörgyi közgyűjtemény egyik legnagyobb attrakciójának számított.
Az ágyúcső utaztatását az tette lehetővé, hogy elkezdődött a Székely Nemzeti Múzeum teljes felújítása, így az ereklye raktárba került volna, ezért indították más, 1848–49-es ereklyékkel együtt magyarországi körútra.
Ez nagyon jó látogatottságnak számít, annál is inkább, hogy a pandémia idején állították ki a magyarországi múzeumok az ágyút – szögezte le az igazgató. A tervek szerint Veszprémből Nyíregyházára viszik, egyeztetnek a debreceni múzeummal, és hazafelé jövet Kolozsváron is kiállítanák, sorolta Vargha Mihály.
A veszprémi kiállításon az ágyú mellett látható még Deák Ferenc pipagyűjteményének egy darabja, amelyet az 1832–1836-os országgyűlés idején kapott gróf Széchenyi Istvántól, Gábor Áron saját maga által készített kisasztala, Bem József tábornok botja, Kiss Ernő altábornagy nyerge, és számos olyan tárgy, amely az 1848–1849-es forradalom és szabadságharchoz, illetve a világosi fegyverletételt követő megtorláshoz kapcsolódik.
A Laczkó Dezső Múzeum a saját gyűjteményében levő tárgyakkal színesítette a kiállítást, így a hadifogságban készült karpereceket, börtönemlékeket vagy gróf Batthyány Lajos pipáját is megtekinthetik a látogatók.
Vargha Mihály elmondta, a sepsiszentgyörgyi múzeum három éve tagja a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének, ebben a minőségben pályáznak a magyar művelődési minisztérium kiírására. Abban bíznak, hogy ha elnyerik a támogatást, egy korszerűen felépített, Gábor Áron alakja köré tervezett alapkiállítást tudnak berendezni a felújított sepsiszentgyörgyi múzeumban.
– foglalta össze a közgyűjtemény igazgatója. Hozzátette,
Az ágyúcsövet 1906 augusztusában vízvezeték-szerelés közben találták meg a kézdivásárhelyi Rudolf Kórház udvarán. Kézdivásárhelyről Sepsiszentgyörgyre, majd Bukarestbe került, ahonnan 2010-ben vitték „haza”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Demeter András István bukaresti kulturális miniszter hivatalos látogatást tett Magyarországon, ahol anyaországi kollégájával, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszterrel megállapodtak egy új kulturális együttműködési cselekvési tervről.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az évadot Thornton Wilder A mi kis városunk című drámájának a bemutatójával zárja.
Elkészült 2024 kultúrmérlege, mely szerint 2024-ben nőtt a könyvtárba járok száma, ezzel szemben a mozik, múzeumok és nyilvános gyűjtemények látogatottsága csökkent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet hétfőn közzétett adataiból.
Újabb évfordulós koncerttel készül ünnepelni a kincses városi Schola Cantorum Transsylvaniensis kamarakórus.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház a legjobb előadás, míg a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház produkciója a legjobb rendezés díját kapta meg a június 20-28 között megrendezett Magyar Színházak 37. Kisvárdai Fesztiválján.
Gyerekként ugyanazokat a könyveket olvasták, és ugyanazokra az ételekre vágytak – ismeretlen curryk illatát keresték a lapokon, anélkül, hogy tudták volna, milyen az ízük.
Történelem, legendák és szociális felelősségvállalás – ez jellemezte a kolozsvári Unió szabadkőműves páholy működését a 19. század végén.
Az idei Kolozsvári Ünnepi Könyvhét egyik érdekes, sokakat vonzó beszélgetése Szécsi Noémi új kötetéről, Jókai és a nők című könyvéről szólt.
Lars Saabye Christensen norvég-dán író volt a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét díszvendége. A 72 éves szerző pályafutásáról, első verséről, zenei ihleteiről és az elveszett, legendás kéziratos bőröndről mesélt csütörtök este a kincses városi közönségnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!