Az elmúlt tíz év alatt Sepsiszentgyörgy több mint 20 millió eurót költött kulturális intézményei fenntartására
Fotó: Beliczay László
Évtizedek óta fennálló igazságtalanság orvoslásának tartja Antal Árpád, hogy a kormány kulturális alapot hoz létre az önkormányzatok által fenntartott művelődési intézmények részfinanszírozására.
2019. december 30., 18:022019. december 30., 18:02
2019. december 30., 18:052019. december 30., 18:05
Sepsiszentgyörgy polgármesterének javaslatát elfogadta a kabinet, így a kormány által felelősségvállalással elfogadott jövő évi költségvetési törvényben szerepel, hogy
Korábban lapunknak Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor is újdonságként értékelte, hogy a szövetség javaslatára a kulturális alap létrehozása bekerült a büdzsébe.
Antal Árpád ugyanakkor a hétfői sajtótájékoztatón rámutatott, méltánytalan, hogy a gazdag nagyvárosok művelődési intézményeit az állam működteti, miközben a kisebb városokban az önkormányzatok saját költségvetésből tartják fenn ezeket. Példaként említette, hogy
Ilyen körülmények között is, a minden évben elkészülő kulturális vitalitást kimutató felmérésben Sepsiszentgyörgy az országos második helyezett Kolozsvár után. Másrészt Sepsiszentgyörgy és Csíkszereda a romániai városok között a legtöbb pénzt fordítja saját költségvetésből a művelődési intézményekre. Sepsiszentgyörgy évente saját büdzséje 7-9 százalékát költi kultúrára, ami évi hárommillió euró.
A városi önkormányzat négy teátrumot tart fenn saját költségvetéséből: a Tamási Áron Színházat, valamint a hozzá tartozó Cimborák Bábszínházat és az MStudio mozgásszínházat, illetve az Andrei Mureșanu román színházat. Antal Árpád kiszámolta, hogy a személyi jövedelemadó 3 százaléka országos szinten mintegy 720 millió lej, ebből a költségvetés törvénye szerint a színházak, operák, filharmóniák működési költségeire hívhatnak le pénzt a fenntartó önkormányzatok.
A múzeumok és könyvtárak működését nem támogatják, mert ezeket az intézményeket az egész országban a helyi vagy megyei önkormányzatok tartják fenn, nincsenek megkülönböztetések, hogy helyi vagy állami pénzből finanszírozzák. Antal Árpád szerint ez nagy segítség az önkormányzatoknak, az alap létrehozása precedensértékű, és abban bízik, hogy nemcsak a jövő évben lesz elérhető, hanem a következő esztendőkben is.
Életének 81. évében elhunyt Szörényi Szabolcs, Kossuth-díjas zeneszerző, zenei rendező, az Illés, majd a Fonográf együttes korábbi basszusgitárosa – közölte a család szombaton.
Elindulásának 55. évfordulóját ünnepli novemberben a román közszolgálati televízió Magyar Adása.
A holokauszt 80. évfordulójára emlékeznek az immár 9. alkalommal szervezendő, főként a zenét előtérbe helyező Kolozsvári Zsidó Napokon, amelynek programpontjaiban az izraeli helyzettel való együttérzés is megjelenik.
Premierre készül a nagyváradi Szigligeti Színház: Kovács D. Dániel Junior Prima-díjas rendező a jól ismert orosz vígjátékot, A revizort rendezi nagyszínpadra.
Dokumentum- és ismeretterjesztő filmekkel, vallási műsorokkal idézi fel a reformáció elindítója, Luther Márton alakját, tettének jelentőségét október 31-én a magyar közmédia.
Négy romániai városban lép fel a a nemzetközileg is komoly hírnévnek örvendő Liszt Ferenc Kamarazenekar – közölte a szervező, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa.
A magyar operajátszás legnépszerűbb művét, a Katona József drámájából és Erkel Ferenc zeneművéből készült, mindig aktuális mondanivalójú Bánk bánt mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera Vidnyánszky Attila rendezésében.
Cannes-ban díjazott szakítós vígjátékra hívja a romániai moziközönséget a Filmtett Egyesület.
Kik is igazából a székelyek, milyen kultúra éltetői, hogyan látják önmagukat ma a Székelyföldön élők – ezekre a kérdésekre ad választ a Kovászna, Hargita, Maros megyei múzeumok összefogásával nyílt kiállítás.
A rendszerváltás óta eltelt harmincöt év lesz a témája a november 3. és 17. között tartandó kolozsvári 9. Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválnak. A színházi szemle programjának gerincét romániai előadások adják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!