Erőteljes képi világ jellemzi a Jógyerekek képeskönyve című sepsiszentgyörgyi színházi előadást
Fotó: Tamási Áron Színház
A Jógyerekek képeskönyve című junk-operát mutatja be kedden a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. A rendező Hegymegi Máté, aki korábban a Barbárok című előadást állította színpadra Szentgyörgyön. A bemutatót 18 órától tartják a színház nagytermében; a produkció december 15-én és 22-én is megtekinthető.
2021. december 14., 08:302021. december 14., 08:30
A Jógyerekek képeskönyve című „roncsolt-opera” története 1845 karácsonyán kezdődött, amikor dr. Heinrich Hoffmann frankfurti orvos hiába járta a boltokat, hogy hároméves kisfiának mesekönyvet vásároljon, nem talált kedvére valót. Így maga írt és rajzolt egyet, ezáltal megteremtve a német gyermekirodalom egyik emblematikus figuráját, a hosszú körmű, bozontos hajú Struwwelpetert (magyarul Kócos Peti).
1998-ban a bizarr látásmódjáról ismert, londoni The Tiger Lillies kultuszzenekar megzenésítette a mesekönyvet, később pedig Phelim McDermott és Julian Crouch groteszk, fekete humorban gazdag rémvarietét készített belőle.
A metszően ironikus hangvételű magyar nyelvű átiratot a nyelvi játékosságáról ismert Parti Nagy Lajos készítette, akinek műve alapján Komán Attila és Hegymegi Máté írták az előadás szövegkönyvét.
Olyanok, akikről mindenki pontosan tudja, aki látott már gyermeket, hogy „a kárörvendés adjunktusai, az állati önzés mintapéldányai, és az értelmetlen, idegesítő kérdések elapadhatatlan vízesései.”
Ráadásul mindent magukba másolnak, és a legnagyobb előszeretettel éppen azt másolják le, amit nem szeretnénk, hogy lemásoljanak. Még szerencse, hogy Megmondja Sándor professzor tökéletes nevelési útmutatással látja el a kedves nézőt, miszerint minden gyermeki borzadálynak egyetlen gátja lehet: egy nemes eszköz, mely ha túl sokat van a derékon és keveset a kézben, akkor már kész is a baj…
– nyilatkozta a rendező a készülő előadásról.
Olyanfajta zenés színház ez, melynek drámai mélységei vannak, ezért hálás anyag színészek és nézők számára egyaránt. Hegymegi Máté fizikai színházi koreográfia szakon végzett, de bevallása szerint még nem rendezett ehhez hasonló zenés produkciót. „A látvány és a hang szempontjából is nagyon nehéz dolgunk van, de ez a társulat szerintem az egyik legerősebb magyar nyelvű társulat” – fogalmazott a rendező.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Fürdővilág a Kárpát-medencében: Budapest, Sóvidék és Tarcsafürdő címmel nyit kiállítást április 30-án Sepsiszentgyörgyön a bukaresti Liszt Intézet.
Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című kiállítás Marosvásárhelyre érkezik: május 7-től a Kultúrpalotában lesz látható, ez lesz a városban az idei legimpozánsabb nemzetközi kiállítás.
Május 8-11. között szervezik meg a 10. Csíkszeredai Könyvvásárt, melyen 50 kiadó mutatja be az olvasóknak legfrissebb kínálatát – közölték csütörtökön a szervezők.
Életének 60. évében váratlanul elhunyt dr. Magyari Zita Ida karnagy, zeneszerző, zenepedagógus, Erdély első zeneszerzőnője – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
A Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal az Andrei Mureșan Színházzal, az Osztrák Kulturális Fórummal és a Liszt Intézet Sepsiszentgyörggyel partnerségben új kulturális teret hoz létre.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány Szent György napjától, április 24-től számítja. Számos Szent György-napi szokás és hiedelem élt és él talán itt-ott ma is a magyar nyelvterületen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!