Fotó: MTI
2007. december 04., 00:002007. december 04., 00:00
A sajtós múltja után markáns váltást jelenthet az új munkaköre. Milyen elõzmények vezettek a kinevezéséhez? Újságíróként kezdtem 1990-ben a román közszolgálati rádiónál és televíziónál. A rádió temesvári stúdiójának voltam fõállású alkalmazottja, a magyar szerkesztõséget vezettem. Külsõ munkatársként a közszolgálati televízió temesvári stúdiójának magyar adásaiért feleltem. Emellett a Magyar Rádió, alkalmanként a Magyar Televízió és a Duna Televízió tudósítója voltam – mindezt tegnapig, amikor „átigazoltam\" a Külügyminisztériumhoz. Új tisztsége egyben kultúrdiplomatai státust biztosít önnek. Részt vett valamilyen elõzetes programban, tanácsadásban? A kinevezésemet Horia-Roman Patapievici, a Román Kulturális Intézet igazgatója írta alá jelenlétemben szeptemberben, amit aztán jóváhagyott a Külügyminisztérium, és tudomásom szerint a miniszterelnök. Az állás betöltése feltételezi, hogy részt vegyek a megfelelõ elõzetes képzéseken, olyan témakörökben mint a titkos iratok kezelése, a diplomáciai futárszolgálat és protokoll, a két ország közötti viszony, Románia belpolitikai, kulturális és diplomáciai helyzete, vagy a román–magyar kétoldalú viszony. Az állást a fenti képzések abszolválása után tudom elfoglalni – ez tulajdonképpen attól is függ, hogy milyen ügyes vagyok. Elég bürokratikus a rendszer, ennek ellenére nem tartom fölöslegesnek a képzést, egy diplomatának tudnia kell ezeket a dolgokat. Hogy értékeli, kinevezésében magyar nemzetisége elõnyt vagy hátrányt jelentett? Hogy esett Önre a választás? Nem játszott közre a nemzetiségi tényezõ. A budapesti kulturális intézet jelenlegi igazgatójához, Brânduºa Armancához régi ismeretség fûz, hat évig dolgoztunk együtt. Õ volt a román tévé temesvári stúdiójának igazgatója. Az õ vezetése alatt indultak el a kisebbségi mûsorok a tévében, és én voltam ezek elsõ szerkesztõje. Amikor felkért, hogy dolgozzunk együtt, három telefonbeszélgetésünkbõl az elsõ két alkalommal nemet mondtam. Aztán javaslatára részt vettem a megüresedett aligazgatói állás betöltésére hirdetett versenyvizsgán. A sikeres vizsga után megvitattam a dolgot a családommal, és úgy döntöttem, hogy négy évre leteszem a mikrofont. Milyen tervekkel és felelõsségekkel érkezik a magyar fõvárosba? Tudni kell, hogy létezik egy olyan minisztériumi bizottság, amely évente értékeli a román kulturális intézetek tevékenységét. Osztályozzák az intézmény munkáját, amiben fontos szerep jut a médiában való megjelenésnek, mivel a sajtóvisszhang a mutatója annak, hogy a közönség milyen mértékben tud a szervezett eseményekrõl, illetve hogy a közvélemény milyennek ítéli ezeket. Szervezõi munkámon túl sajtós tapasztalataimat felhasználva szeretném népszerûsíteni a budapesti intézetet, és azt a fiókintézményt, amelynek megnyitását december 12-én tervezzük Szegeden. Feladatom lesz – színházi elõadások, képzõmûvészeti tárlatok, filmfesztiválok révén – megismertetni és népszerûsíteni a román kultúrát Magyarországon, és szerephez juttatni a romániai mûvészeket az ottani kulturális eseményeken. Bonyolult koordinációt igénylõ feladatnak hangzik... Mindeddig elõrelátó, a munkát elõre megtervezõ emberként ismertek. Elsõ diplomámat gépészmérnöki karon szereztem, itt tanultam meg mérnökként tervezni, amit nagyon jól tudtam alkalmazni aztán a filmes-riportos világban. Sokban fogok támaszkodni az eddig szerzett tapasztalataimra. Milyen lehetõségeket lát a romániai magyar kultúra népszerûsítésére az Ön munkakörében? Elméletileg korlátlan lehetõséget, olyan értelemben, hogy ez a kultúra is a romániai kultúra egészének szerves része. A budapesti intézet soha nem zárkózott el ilyen szempontból, példa rá egyik utolsó rendezvényük, ahol temesvári képzõmûvészek – románok, magyarok, németek – közösen állítottak ki. Azt fontos megérteni, hogy elsõdleges kritérium a minõségi, magas szintû, reprezentatív mûvészet. Az, hogy milyen nemzetiségû az alkotó, nem mérvadó tényezõ. Budapesten a világ országainak közel harminc kulturális intézete mûködik, óriási versenyhelyzet van. Olyasmivel kell megnyernünk a közönséget, ami magas színvonalú, látványos, és nyomot hagy bennük. Az ilyen mûvészetnek a bemutatása az elsõdleges feladatunk.
Mikrokosmos címmel indul a kulturális kapcsolatokat Bartók Béla örökségét bemutatva erősítő program a magyar–román határ mentén európai uniós támogatással.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.